4 perc olvasási idő (728 szó)

A rendszerváltás árnya a jelenben?- Vajon miért nem valósult meg a sikeres állampolgári nevelés? 1.rész

Gondolkodtál már azon mennyit ér a szavazatod? Ismered a demokrácia értékeit? Van önálló véleményed egyes hétköznapi problémákat illetően? Ezeknek az egyszerűnek tűnő, ám annál jelentősebb kérdéseknek a megválaszolásához a társadalom tagjainak részesülnie kell egyfajta nevelésben, melyet demokratikus állampolgári nevelésként könyvelhetünk el. Cikksorozatomban megtudhatjátok, hogyan alakult a demokratikus állampolgári nevelés, a szocializációs ágensek függvényében 1989 óta Magyarországon.

Az írásom első részének célja, hogy megvizsgáljam az állampolgári nevelés fogalmát, valamint azt, hogy milyen táptalaj állt rendelkezésre 1989-ben a demokratikus állampolgári nevelés magvainak elültetésére.
 

​Kinyó László a demokratikus állampolgári nevelés fogalmát az alábbiként definiálja: „a társadalomismeret, az állampolgári ismeretek, a demokratikus gondolkodás, a kritikai gondolkodás és a történelmi műveltség egymással szorosan összefüggő, integráns összességét társadalomtudományi vagy állampolgári műveltségként definiáljuk."(Kinyó, 2009). Mindezekből jól tükröződik, hogy az állampolgári ismeretek számos szempontból fontosak egy demokratikus társadalomban. Birtokukban az egyének képesek felismerni érdekeiket mind egyéni mind pedig társadalmi szinten, ennek következményeként pedig fejlettebb érdekérvényesítő képességre tesznek szert. A tudás birtokában lehetőségük van egy stabil politikai értékrend kialakítására, ezáltal pedig világos elképzeléseik alapján dönthetnek politikai kérdésekben is.

A magyar sajátosságok az 1945 környékén kialakult nyugati demokráciák pilléreit tartották követendő példának a rendszerváltást követően, ám annak ellenére, hogy intézményrendszerében számos dolgot átvett a német rendszerből, a demokratikus állampolgári nevelés rendszere kimaradt. Ezek nagyon fontos jellemzője, hogy nemcsak elméleti olvasata van a nevelés megvalósulásának, hanem az oktatásban fontos részt képez azon kompetenciák fejlesztése is, melyek megmutatják az egyén számára, hogy hogyan boldoguljon a politika gyakorlati világában (Vermes, 2015). 

Hazánkban 1990 óta, a Nemzeti Alaptanterv fogalmazza meg a demokratikus állampolgári nevelés irányelveit, tehát a rendszerváltást követően helyezték le az alapokat. A leírt célkitűzések, az Alaptanterv által vallott prioritások azonosak azon országok értékrendjével, melyek jó eszközökkel rendelkeznek a demokratikus állampolgári nevelés kapcsán, azonban a gyakorlatban Magyarországon nem úgy alakult a politikai nevelés hagyománya, mint azt leírva eltervezték.

Vajon miért? A történelmi hagyományok uralkodóak? 

​Meg kell említeni néhány olyan közép-európai történelmi sajátosságot, mely kihatott a politikai nevelés hagyományára. Két aspektusból szükséges, egyrészt hogy megérthessük, milyen következménye volt ezeknek a politikai nevelés alakulására, másrészt pedig, hogy hogyan határozta ez meg a politikai szocializációt és szocializációs ágenseket. 

Szabó Ildikó és Falus Katalin szerint a kelet-európai térségeket meghatározták a „politikai konverziók" (Szabó-Falus, 2000). Ezek a gyakori politikai csavarok, hatalmi játszmák többször elbizonytalanították a társadalmat. Kihatással voltak arra, hogy az egyének politikai hatalomhoz való viszonyát bizonytalanság uralta, tulajdonképpen nem volt stabil politikai értékrendszerük sem. 

A társadalom életét tovább nehezítette a „kettős szocializáció" jelensége is (Szabó-Falus, 2000). A formális szocializáció során olyan magatartásformákat, viselkedésbeli megnyilvánulásokat kellett elsajátítaniuk, mely gyakran a szocializáció nem formális gyakorlatával szembement. Nemcsak értékrendszerük bizonytalansága, de a szocializációban tapasztalt kételyek is hozzájárultak a konfrontáció megnövekedéséhez.

A térségben a rendszerváltás után a „direkt politikai szocializáció" jellemző (Szabó-Falus, 2000). Annak ellenére, hogy a demokrácia vette át a vezető szerepet, a gyakorlatban a pluralizmus csak elvi alapokon nyugodott. Az állampolgári nevelés célja nem a sokszínűség, a gondolkodásra késztetés volt, hanem a szocialista embertípus kinevelése.

Ünneplők Göncz Árpád köztársasági elnökké történt választása után. A felvétel 1990. augusztus 3-án készült. Kép forrása: fortepan.hu

Ezek azok a történelmi jellemzők, örökségek, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy értelmezhessük hazai aspektusból, részletesebben is a demokratikus állampolgári nevelés alakulását, hiszen majd látni fogjuk, mennyire meghatározó szerepet töltöttek e. 

​A demokratikus állampolgári nevelés célja egy olyan állampolgár nevelése, aki a demokrácia jegyében segítőkész, együttműködés jellemzi, és a közösség javára tevékenykedik. Ideális esetben akkor tekinthető sikeresnek az állampolgári nevelés, ha az egy kritikai gondolkodással rendelkező, önállóan véleményt formálni képes, a köz iránt érdeklődő magatartást mutató, a globális problémákat átlátni és megérteni igyekvő csoportot eredményez. Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, ennek az állapotnak a létrejöttét is két aktor jelentősen megnehezíti. Egyrészt a társadalmak változékonysága, sokszínűsége, másrészt az éppen regnáló politikai hatalmak elképzelései. Ebben a folyamatban egyenlően felelős szereplőkként kell, hogy feltűnjön mind a társadalom, mind pedig a kereteket meghatározó politikai hatalom, mert ha ez az egyensúly felborul, a politikai nevelés szempontjából negatív következményekkel járhat.

Vajon hogyan alakult ez a gyakorlatban? Sikeresen nevelte Magyarország a saját polgárait? A következő részből megtudhatod!


Felhasznált szakirodalom:

  • Szabó Ildikó – Falus Katalin (2000): Politikai szocializáció közép-európai módra: a magyar sajátosságok. Magyar Pedagógia, 4. szám
  • Vermes Ádám (2015): Politikai szocializáció és állampolgári nevelés a rendszerváltás utáni Magyarországon. Budapest, Méltányosság Politikaelemző Központ
  • Kinyó László (2009): Nemzetközi és magyarországi állampolgáriműveltség-kutatások. Magyar Pedagógia. 109. évf. 4. szám

képek forrása: fortepan.hu

Láthatatlan hősök - avagy az ország civil bástyái
Mi van veled ifjúsági munka? - az OtthOnline beszé...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek