Mongólia: közrefogva két nagyhatalom által
Mongólia mindössze két országgal határos. A probléma az, hogy ez a két ország két nagyhatalom: Kína és Oroszország. Ennek fényében kell pozícionálnia magát és megőriznie a mongol szuverenitást és függetlenséget.
Mongólia, egy eldugott szeglete a világnak, mely nem rendelkezik befolyással sem a világpolitikára, sem pedig a világgazdaságra. A maga 1 564 116 négyzetkilométernyi területével ugyan a világ 18. legnagyobb állama, de lakossága ehhez az irdatlan nagysághoz képest elenyésző, mindössze 3 millió ötvennégyezer fő, népsűrűsége pedig 1,9 fő/négyzetkilométer. A lakosság jelentős hányada a fővárosban él (egyharmada) a többi pedig az orosz és a kínai határok mentén. Hogyan lehet, hogy Mongólia ezek ellenére egy fontos szereplője a regionális orosz-kínai geopolitikai játszmáknak? Mongólia különleges biztonságpolitikai helyzetben van. Bár az ország ritkán lakott, ásványkincsekben gazdag.
Miként őrizheti meg egy Mongóliához hasonló ország a külső és belső szuverenitását, politikai mozgásterét? A mongolok esetében, ha felmerül egy külpolitikai kérdés akkor két járható út létezik: A kínai vagy az orosz utat kövessék? A mongol vezetésnek azonban figyelembe kell venni a tényt, hogy az ország radikálisan ki van szolgáltatva a kínai egyoldalú függésnek.
Mongólia tisztában van sajátos státuszával és ennek megfelelően igyekszik aktív, de óvatos külpolitikát folytatni. Részt vesz az ENSZ békefenntartó műveleteiben, valamint az észak-koreai konfliktus kezelésében is, mindezt úgy, hogy Mongólia a térség egyedüli működőképes demokráciája. A 21. század mongol kormányai a fent említett dimenziókban gondolkoznak és így igyekeznek megtartani és tágítani külpolitikai mozgásterüket.
A legfontosabb mongol külpolitikai törekvés a „harmadik szomszéd politikája. A doktrína azt célozza, hogy Mongólia önálló, független külpolitikával sikeresen lépjen fel a nemzetközi porondon és új kapcsolatokat hozzon létre. Az elképzelés 1990-ben született meg, mikor a korabeli amerikai külügyminiszter Mongóliába látogatott. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a mongolok gondoljanak úgy az Egyesült Államokra, mint a harmadik szomszédjukra. A rendszerváltáskor egy jelentős államaparátus-beli struktúraváltás ment végbe a közép-ázsiai országban. Így a posztszovjet térségben egy egyedülálló demokratikus berendezkedés jött létre; nyugati minta alapján dolgozták ki a választási rendszert egy félelnöki típusú államfővel. A harmadik szomszéd politikája nem csak a külpolitikai mozgásterét növeli a mindenkori mongol kormányzatoknak, hanem gazdasági tekintetben véve is kifizetődő. A „hátország" anyagi támogatása biztosította számukra a piacgazdaság feltételeinek kiépítését. Azonban nem csak bilaterális kapcsolatok születtek, hanem multilaterális együttműködések is (1997: WTO tagság).
A fentiek alapján látjuk tehát, hogy Mongólia igyekszik földrajzi értelemben vett távoli országokkal kapcsolatokat létesíteni és külpolitikai mozgásterét növelni. Ez 2020-ig sikeresen működött is, azonban a Covid-19 világjárvány erősen közbeszólt. A járvány súlyos gazdasági hatásokkal jelentkezett. A mongol gazdaság 5,3 százalékkal esett vissza, ami 1990 óta a legrosszabb. De miért is fontos ez? Látni kell, hogy sem Kína, sem pedig Oroszország szempontjából nem elhanyagolható a régió. A médiából és az onnan kiszűrődő felületes információhalmazokból azt látjuk vagy látni véljük, hogy Oroszország és Kína baráti, szövetséges viszonyt ápol, azonban ez korántsem ilyen egyszerű. Az orosz gazdaság rendkívül gyenge lábokon nyugszik, melyet Kína ki is használ. A kínaiak trójai falova: Szibéria. Az orosz gazdaság kiaknázatlan területeire kínai cégek kerülnek. Szibériában a kínai munkáskolóniák népessége egyre nagyobb. Eljöhet az idő mikor Kína igényt formálhat az ásványkincsekben gazdag területekre. Amíg egy erőskezű elnök van hatalmon Oroszországban addig ez nem következhet be, de mi lesz Vlagyimir Putyin után? Amennyiben Kína annektálná Szibériát, Mongólia szerepe még jobban megnövekedne, mivel az biztosítaná az akadálymentes, biztonságos csapatmozgatást a kínaiak számára. A Covid járvány által megtépázott mongol gazdaság egyre inkább rászorul, nem csak a kínai importra, de a külföldi befektetőkre is. A mongol vezetés nagyon jól tudja, hogy ez nem kis veszélyeket hordoz magában, az ország könnyen egyoldalú függésbe kerülhet.
Mongólia a múltban és a jelenben tett külpolitikát érintő törekvéseit siker koronázta. Az ország nem rendelkezik nagy súllyal a világpolitikát illetően, de könnyen fontos regionális stratégiai szereplővé vállhat a kínai-orosz kapcsolatok alakulásában.
Szakirodalom: Szilágyi Zsolt: Mongólia külpolitikai célkitűzései és szerepei a távol-keleti biztonságpolitikai konfliktusokban.
