Hagyomány kontra technológia: A mozik sorsa

Habár megkezdődött a járványügyi korlátozások leépítése, számos szektor intézményei még zárva maradnak egy darabig. Az otthon töltött idő alatt a mozik alternatívájaként, az eddiginél is nagyobb teret nyerő streaming szolgáltatások váltak egyeduralkodóvá a filmkedvelők körében. Milyen kihatással lehet ez a filmszínházak újra nyitás utáni mutatóira? Képes lehet a modern technológia térdre kényszeríteni egy évszázados hagyományt?

​Számos szolgáltató igyekszik adaptálódni a pandémia okozta helyzethez. Némely taxiszolgáltató átállt a házhozszállításra, van pizzéria, amely mosható és orvosi maszkokat is értékesíteni kezdett, de eddig házhoz nem szállító éttermek sora állt át "távfőzésre". Az egyes szektorokban bekövetkező, alkalmazkodási kényszer szülte fejlődés valóban örvendetes. Sok ágazat közt azonban, a mozi az egyik, amely az online értékesített, közel bizonytalan idejű utalványain túl más bevételi lehetőséggel nem igazán bír. Az általuk vetített filmek és azok forgalmazói viszont több ízben is idejében kapcsoltak, vagy lényegében nem is volt erre szükségük?

Számos, hazai piacon is legalább névről ismert streaming szolgáltatás közül választhatnak a felhasználók. Hazánkban is több szolgáltató képviseli magát, melyek közül a Netflix és az HBO GO fedi le a háztartások zömét. Ezek elsődleges funkciója a hálózati, időkorláttól mentes, igény szerinti tartalomsugárzás, más néven Video-on-Demand (VoD). A technológia 1994-ben jelent meg kereskedelmi forgalomban, akkor még csak Angliában. Eleinte szállodákban és járműveken vált elérhetővé, később kábelszolgáltatók is integrálták a hagyományos sugárzási mód mellé (IPTV). Az évek során bekövetkező technológiai és médiabéli változások lehetőséget nyújtottak a technológiának önálló lábakra állni és a megszokott szolgáltatóknál elérhető kiegészítő helyett, elsődleges cégprofillá vált. Versenyképességét több tényező biztosítja. Egyfelől exkluzív tartalmakat tesznek elérhetővé, ami a tv-ben akár hónapokkal-évekkel később sugároznának fix időben, vagy kizárólag a saját platformjukon válik láthatóvá. Ezek többnyire a szolgáltató sajátgyártású műsorai. Nemrégiben a Disney+ járt el hasonlóan a Star Wars: The Mandaloriannal, de az RTL Klub is fejlesztett online videótárán, mely a rendes sugárzási időhöz képest előbb teszi nézhetővé a csatorna sorozatainak új részeit, a főbb mobilszolgáltatók többségének felhasználói számára. Másrészt nagyobb szabadság és őszinteség jellemezi a kizárólagosan itt elérhető tartalmakat. A kereskedelmi csatornák addig csiszolnak egy műsort, amíg az NMHH irányelveinek meg nem felel, mivel egy napközben kivillanó női mell, esetleg egy halk káromkodás akár milliós bírságot vonhat maga után. Legutóbbi médiafelügyeleti döntés alapján a Tv2 szolgáltatóját bírságolták meg 3,3 millió forintra, mivel a Tények Plusz című műsorát „nem megfelelő időpontban és korhatár-besorolással sugározta".

Az online tartalmak irányelvei az azt sugárzó platform szabályozása alá esnek, amire elsődlegesen az államok egyéni törvénykezései, továbbá a csatorna tulajdonosok és átlagos felhasználók, valamint a támogatók képesek nyomást gyakorolni. Az elmúlt pár évben sok kritikát ért YouTube is hasonlóan szigorított előírásain, mivel a sokak számára ismert videós PewDiePie egyik videójának befejezését antiszemitának tekintő New York Times erről szóló cikkét követően a Google és a Disney felfüggesztette a világhírű tartalomgyártóval való együttműködést, ami persze a videómegosztó oldal megítélésére is kihatással volt. Ezt követően a családbarát tartalomgyártás lett a platform zászlós hajója, ami nem kis megosztottságot eredményezett a feltöltők körében, mivel az elveknek való nem megfelelés akár demonetizációt, vagyis kifizetés megvonást vont a legtöbb esetben maga után.

A streaming piacnak számos más nemzetközi képviselője is van, mint a korábban emlegetett Netflix és HBO GO, valamint a Hulu, az Amazon Prime Video, Paramount+ és a Disney+. Mivel ezek a szolgáltatók indulásuk óta az online piacra koncentráltak, így legfeljebb egy jó marketingkampány volt szükséges ahhoz, hogy még jobban magukra hívják a figyelmet, legyen az pár nap-hónap próbaidőszak, vagy akár egy nyereményjáték. Legutóbbi, ezzel kapcsolatos cikkünkben említett Amazon Prime fél éves példáján túl a Netflix és az HBO GO 30, illetve 7 napos bevezető időszakot biztosít az ingyenes tapasztalatszerzésre. Sikerüket mi sem mutatja jobban, minthogy saját gyártású sorozatok készítésére is rendelkeznek elegendő infrastruktúrával. Az Amazon minimális hazai jelenléte miatt sajátgyártású sorozatai kevésbé ismertek, az érdeklődők ezen az oldalon nézhetik meg őket. A Netflix ezzel szemben olyan itthon is ismert, lassan már klasszikussá váló sorozatok gyártását tudhatja maga mögött, mint a Stranger Things, a DreamWorks Bébi úr filmjének sorozatbéli folytatása, a The Boss Baby: Back in business, vagy a Michael Jordan életét bemutató The Last Dance.

A Video-on-Demand szolgáltatást használók száma nemzetközileg milliárdos nagyságrendben mérhető. Habár az egyik legfrissebb statisztika februári, valószínűleg még nem számíthatott tényezőnek a vírushelyzet. Ennek ellenére folyamatos növekedés figyelhető meg. A már idén 1,9 milliárdot megközelítő felhasználók száma 2024-re várhatóan túl lépi a 2,1 milliárdot. Ezzel szemben 2020-ban már most várhatóan hatalmas visszaesés várható a filmszínházak kasszáiban. A tavalyi évhez képest 42,1%-os visszaeséssel várható összes bevétel 6,9 milliárd €. Ez több, mint 278 millió értékesített jegyből származik. Habár első hallásra egyáltalán nem kevés pénzről van szó, de ezzel szemben a streaming szolgáltatások felülmúlják az eredményt. A maga majdnem 33 millió € bevétele közel 2,4 milliárd embertől származik. Ez 12% körüli emelkedést jelent az előző évhez képest a statisztikák szerint.

A számok alapján nem nehéz elképzelni, hogy függvényként ábrázolva az egyik tényező pozitív, míg a másik negatív meredekséggel enged sejtetni a jövőbeli értékekkel kapcsolatban. A hagyományt egyedül saját kultusza tartja lélegeztetőgépen. Utóbbi kifejezést azért használom, mivel a nagyobb, hagyományosan mozira gyártó vállalatok utóbbi időszakban kiadott filmjei javarészt rebootok, vagy remake-ek. Ezzel a tendenciával haladva egy idő után már a rebootot fogják rebootolni, amivel lassanként a megszokott keretek közt megszűnhet az érdemi értékközvetítés. A hollywoodi ötlethiánynak ékes példája George R. R. Martin máig érdemben befejezetlen művéből készült Trónok Harca sorozat. Az író történetének befejezéséhez érve a forgatókönyvírók siralmas pontot tettek annak végére. Mivel a könyvet még nem fejezték be, de a befektetők türelmetlenek voltak, így egy tucat bakival teletűzdelt, méltatlan utolsó évaddal zárták a saját víziójuk szerinti eseményeket.

A vetítőtermek világát is súlytó koronavírus egyik potenciális piaci áldozata az Egyesült Államok egyik legnagyobb hálózatát jelentő AMC a maga korábbi 4,9 milliárd $ adósságával. Sok másik hálózathoz hasonlóan a következő hivatalos filmdebütálásig nem nyit ki. A hónapokig tartó csendet Christopher Nolan töri meg legújabb akciófilmjével. A Tenet, melyben szuperügynökök futnak versenyt az idővel, Amerikában július 17-én, míg itthon 1 nappal hamarabb indítja újra útnak az eddig téli álmot alvó filmipart.

Annak ellenére, hogy a számok nem jó előérzetet keltenek bennünk, a filmszínházak világa várhatóan reneszánszát fogja élni. Az itthon már közösségi térnek minősülő mozik a 2010-es évek végére javuló tendenciát mutatva 2018-ra magas számban, 15,5 millió eladott jeggyel büszkélkedhettek. A vírushelyzet enyhülése hamarosan lehetővé teszi a filmszínházak megnyitását, amik akár minden korábbi rekordot megdöntő látogatottságra számíthatnak.