6 perc olvasási idő (1266 szó)

Gyakorlati tudás, közösségi tanulás, inspiráló közeg - interjú a Közélet Iskolája Alapítvánnyal

Aki ismeri a Közélet Iskoláját, neki nem kell bemutatni, hogy milyen munkát végez az Alapítvány a demokratikus értékek megörzése és előmozdítása végett. A Civil Körkép rovatban büszkén mutatjuk be őket és azt a nagyszerű munkát, amit már évek óta végeznek. Fernengel Ági, a Közélet Iskolája igazgatója volt a beszélgető partnerünk, akivel a szervezet alakulásáról, a misszióról, a képzésekről, a civil társadalomról és még számos egyéb izgalmas témáról beszélgettünk.

Mikor és milyen céllal jött létre a Közélet Iskolája?

A Közélet Iskolája 2014 óta dolgozik azért, hogy a közéletben való részvételhez, az érdekvédelemhez szükséges tudás és képességek mindenki számára elérhetőek legyenek, ne csak az értelmiség kiváltsága legyen. Az a mottónk, hogy a demokrácia nem főnév, hanem ige, akkor létezik, ha csináljuk. Azt gondoljuk, hogy akkor tudjuk feltölteni a demokráciát valódi tartalommal, hogyha nem csak abból áll a közéleti részvétel, hogy négyévente elmegyünk szavazni, hanem ha az emberek az őket érintő ügyekben hallatják a hangjukat, és így tényleg az érintettek tapasztalataira támaszkodva találunk megoldásokat, alakítjuk a közösségeink életét.

Mi egy közösségi oktató és kutatóközpont vagyunk, a fő tevékenységünk az állampolgári oktatás. Az ingyenes képzéseinken felnőtteknek tanítjuk, hogy hogyan tudnak részt venni a közéletben, mi az az önszerveződés, és hogy tudnak közösségalapú érdekvédelmi kampányokat csinálni. Ha ezek elsőre nagy szavaknak tűnnek, az pont azért van, mert a Közélet Iskoláján kívül máshol nem nagyon tanítanak ilyet az országban, de ezek a nagy szavak azt takarják, hogy képesek vagyunk kiállni a közösségünk érdekeiért és egy igazságosabb világért, legyen szó akár egy új kerítésről egy iskola körül, egy településen a rossz közvilágításról vagy a hajléktalan embereket érő igazságtalanságokról.

A Közélet Iskolája a lakhatási mozgalomból nőtt ki, vagyis először A Város Mindenkié (AVM) lakhatási érdekvédelmi csoportnak voltak belső képzései, amit aztán nagyobb léptékben egy önálló szervezetként kezdtek el továbbfejleszteni a Közélet Iskolája alapítói. Az volt a céljuk, hogy az a szerveződéssel kapcsolatos tudást, amit az AVM munkája során felhalmoztak, mások számára is elérhető legyen. Azóta is nagyon fontos célunk, hogy biztos alapot adjunk az újonnan induló csoportoknak, civil szervezeteknek, mozgalmaknak, hogy ne kelljen a nulláról indulniuk. Mert a mítosszal ellentétben szerintünk nem igaz, hogy a magyar emberek passzívak a közéletben. Rengeteg tudás, tapasztalat, és rengeteg közösségi siker is van az országban, amit a munkánkkal terjeszteni, megmutatni szeretnénk.

Milyen témák köré csoportosulnak a képzéseitek, és kiknek szólnak?

A Közélet Iskolája képzései szólnak egyrészt a társadalmi egyenlőtlenségekről, hogy megértsük a körülöttünk levő világot, amit egy kicsit jobbá, igazságosabbá szeretnénk tenni. Szólnak emellett az önszerveződésről, vagyis hogy hogyan tudunk demokratikusan működő csoportokat, szervezeteket építeni, hogyan tudunk érdekvédelmi kampányt tervezni, vagy stratégiai célok mentén dolgozni a szervezetünkben. És szólnak konkrét eszközökről, amit a közösségi munkában tud használni az ember, például a fotózásról, média használatról.

A képzéseink elsősorban hátrányos helyzetű, elnyomásban élő embereknek szólnak, akik egyébként a legkevésbé jutnak hozzá a társadalmi helyzetükből fakadóan a tudatos közéletben való részvételhez szükséges tudáshoz. Azoknak is szólnak a képzéseink, akik az igazságosabb, demokratikusabb Magyarországért dolgoznak egy szervezetben.. Nagyon sokféle helyről jönnek résztvevők a képzéseinkre, minden csoportunk nagyon vegyes: a húszévesektől a hatvanévesekig, sokféle településről és sokféle anyagi helyzetű emberek vesznek részt ezeken.


Mi alapján döntitek el, hogy milyen témájú képzéseket szerveztek?

A képzéseinket a hozzánk járók igényeihez igazítjuk. Rendszeresen megkérdezzük a képzéseink résztvevőit, hogy milyen más témában tanulnának még szívesen, és van egy civil szervezetek és mozgalmak tagjaiból álló tanácsadó testületünk is, akiket minden évben megkérdezünk, ők mit látnak, szerintük mire lenne szükség, milyen témákkal foglalkozzunk.

Mit „kap", mit tud magával vinni az a résztvevő, aki elmegy egy képzésetekre?

Gyakorlati tudást, közösségi tanulást, inspiráló közösséget. Minden képzőnk a saját tapasztalatából tanít, nem pedig tankönyvekből, így tényleg kipróbált tudást adunk át a képzéseken. Emellett olyan kritikai pedagógiai módszereket használunk, amivel mindenki tanulhat egymástól, mert azt gondoljuk, hogy nem a képzőnek kell megmondania a tutit, hiszen ott van még a teremben minden képzésen közel húsz résztvevő különböző tapasztalatokkal, tudással, és ezeket megmozgatni legalább ugyanolyan fontos, mint hogy a képző átadja az ő tudását. Emellett a nagyon vegyes társaság, hogy ennyire különböző emberek tudnak együttműködve, jó hangulatban közösen tanulni, és az az élmény, hogy ennyire sok és sokféle tenniakaró ember van az országban, nagyon nagy löketet szokott adni a résztvevőknek.

Eddigi munkátok során és az elért eredményeitek tekintetében mire vagytok a legbüszkébben?

Büszkék vagyunk arra, hogy egyre többen járnak a képzéseinkre, tavaly több mint 600-an vettek részt a programjainkon, több mint 120 szervezetből. Büszkék vagyunk arra is, hogy több, rendszeresen hozzánk járó szervezet nagy sikereket ért el az elmúlt években: az Önállóan lakni, közösségben élni mozgássérült érdekvédelmi csoport a hármas metró akadálymentes felújításáért tett sokat, a Lépjünk, hogy léphessenek! az ápolási díj megemelésében ért el nagy sikereket, az Eleven Gyál csoport pedig elérte, hogy rendes közvilágítás legyen újra a városukban. Mindig nagyon büszkék vagyunk a nálunk tanulók kisebb és nagyobb sikereire is, örülünk, hogy velük dolgozhatunk, és a képzéseinkkel hozzá tudunk tenni a munkájukhoz. Büszkék vagyunk még Az önkormányzat mi vagyunk! képzéssorozatunkra, ahol együtt dolgoztunk olyan civilekkel, akik részt akartak venni az önkormányzati választásokon, és végül a résztvevők 90%-a sikeresen szerepelt a 2019. évi választásokon.

Az elmúlt években élesen megváltozott a közhangulat a civil társadalommal szemben. Ti érzékeltek ebből valamit a mindennapi munkátok során?

A politikai támadásokat több szempontból is megérezzük a munkánkban. Egyrészt folyamatosan alakítanunk kell az ellenséges politikai környezethez, hogy mit tanítunk a képzéseinkken. Az, hogy hogyan lehet együttműködni a hatalommal, vagy hogy egy civil szervezet hogyan tud a sajtóban kommunikálni az ügyéről, rengeteget változott az elmúlt években, és ezt a képzéseinken is követnünk kell, mert a résztvevőknek ebben az új, szűk mozgástérben kell érvényesülniük, és ehhez kell együtt eszközöket keresnünk. Másrészt az irodánk és képzőtermünk is az Auróra Közösségi Házban van, ami egészen tavaly őszig folyamatos önkormányzati és szélsőjobboldali támadásoknak volt kitéve, ami amellett, hogy félelemkeltő volt, alapvető bizonytalanságot jelentett nekünk. Emellett a Közélet Iskolájáról is rendszeresen jelennek meg lejárató cikkek az állami médiában.

Ez a politikai környezet egyre nehezebb pálya az önszerveződő közösségek számára, amit mi kihívásnak fogunk fel arra, hogy új eszközöket találjunk, új kapcsolatokat építsünk, és az aktuális társadalmi helyzetet megértve szerveződjünk tovább. Mert ez az új helyzet azt is jelenti, hogy mivel a politika befogja a fülét, még nagyobb szükség van arra, hogy az emberek erőteljesen hallassák a hangjukat.

A civil szféra akkor tud erős lenni, ha annak szereplői együttműködnek. Ti tagjai vagytok valamilyen szakmai fórumnak vagy közösségnek?

Nagyon fontosnak tartjuk a civil szférán belüli együttműködést, tagjai vagyunk a Civilizációnak. Ez a kezdeményezés 2017-ben indult a civil szervezetek elleni kormányzati kampány kapcsán. Ennek keretében tudjuk ezzel a szférával tartani a kapcsolatot, segíteni egymást a hétköznapokban is, és az ellenséges politikai közegben is.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy ne zárkózzon be magába ez a szféra, ne legyen a „civil" egy eltávolító megnevezés, megközelíthetetlen csoport. Sok olyan programot szervezünk, aminek a célja összekötni a civileket, állampolgárokat és politikusokat, hogy ezek a szférák tapasztalatot cseréljenek és együttműködjenek, ne pedig különálló szigetekként működjenek. Ezekben a kapcsolatokban és a tudásmegosztásban, közös munkában látunk nagyon nagy erőt. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a hagyományos, szférák közti határoknak az átlépésével lehet társadalmi változást elérni.


Bízunk benne, hogy minél hamarabb lecseng a járványhelyzet és újra élvezhetjük a Közélet Iskolája által nyújtott fantasztikus képzéseket. Mi buzdítunk mindenkit arra, hogy vegyen részt a szervezet által nyújtott programokon és merüljön el a tudás tengerében. További információkért látogassatok el a Közélet Iskolája weboldalára, vagy kövessétek őket facebookon


képek forrása: Közélet Iskolája facbook oldal


Szakszervezetek - az intézményesült munkásmozgalma...
„Csili-vili” élet? Vagy mégsem?- mindent a közössé...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 28. csütörtök