A ma történelme, a holnap ideológiája - avagy mindent a politikai vészhelyzetekről

Vannak bizonyos helyzetek, amikor a társadalom veszít alapvető emberi jogaiból. Világméretű konfliktusok, veszélyek esetén érvénybe léphet az úgynevezett különleges jogrend, amely által a felelős kormányok kezébe kerülhet az adott ország teljes kontrolja. Mi történik ebben az esetben? Milyen szinten korlátozza ez a szabad, liberális cselekvőt? Milyen társadalmi hatásokkal bírhat?  

​A 2019-es év végén megjelent egy mutálódott vírus, a COVID19 és hatalmas nemzetközi, társadalmi port kavart fel. Egy ekkora horderejű esemény nem csak egészségünket veszélyezteti, hanem egy egész nemzet fenntarthatóságát kérdőjelezi meg. Ennek érdekében vezették be a különleges jogrendet, amely által az államok vezetői gyors és drasztikus lépéseket tesznek meg az állambiztonság érdekében. Ennek a különleges jogrendnek az egyik fajtája a veszélyhelyzet kihirdetése.

A veszélyhelyzet kialakulása akkor léphet életbe, ha az események közvetlenül az életünket vagy vagyon biztonságunkat veszélyeztetik. Az Alaptörvény 53. és 54. cikkejének értelmében ilyenkor olyan rendeletek születhetnek, amelyek közvetlenül megfosztanak minket alapvető emberi jogainktól. Ilyen válságos helyzetekben a gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog bizonytalan időre elveszhet.

Ezen törvénykezésnek alapvetően az a feladata, hogy az adott ország polgárait megvédje a váratlan veszélyektől. Veszélyhelyzetek esetében ugyanis szükség van a gyors cselekvésre és aktivizmusra, ezért ennek idején létrejött szankciók teljes hatalmat adnak a felelős kormányok kezébe.

A veszélyhelyzet forgatókönyv nem egy újkeletű jogrend. A történelem számos példája mutatja a jogrendek megjelenését és ezeknek kimenteleit. A társadalmi reakciók azonban sok esetben eltérőek. A mai kaptalista gazdaságban és a liberális szellemben megfürdött egyén számára ezek az értékek nehezen elfogadhatóak. A 21. század globalizációs és technológiai hatásai és az ezekkel járó lehetőségek az egyén fontosságát emelték ki. Nem a társadalom egységét, hanem a perszonális preferációkat tűzték ki célul. Kapitalista "csili-vili világot" teremtettek, amelyben az individuális értékek és külsőségek meghatározóak.

A veszélyhelyzetek új leckéket taníthatnak a modern embernek. Egy katasztrófa vagy egy vírus kitörésénél elengedhetetlen a polgári összefogás és a segítségnyújtás. Tehát, mondhatjuk úgy is, hogy a vészhelyzetek megtaníthatnak minket a csoportos gondolkodásra és a nemzeti egység fontosságára.

A nemzetközi elizoláltság egyfajta elidegenedési folyamatot indíthat el. A 21. század lehetőségekkel és célokkal teli embere kénytelen lemondani pezsgő mindennapjairól. A kevés szociális interakció és a bezártság érzése depresszív hangulatot gerjeszthet és az élet minősége is csökkenhet ezáltal. Nehéz erősnek lenni és kitartani ilyen helyzetekben, hiszen senkinek sincsen pontos elképzelései a válságos helyzetek kimeneteléről.

A veszélyhelyzetek talán egyik legmeghatározóbb faktora az információ hiánya és a félelem megjelenése. Nemzetközi szinten is problémát jelent az információ kiszűrése és értelmezése. A média megragad minden lehetőséget, hogy sajtótermékei profitabilissá válhassanak. Ezért a vészhelyzetben született cikkek sok esetben nem tájékoztató jellegűek, hanem inkább félelemre és pánikra adnak okot. Egy ilyen helyzet az emberiségre nézve ennek súlyos következményei lehetnek. Tömeges pánik alakulhat ki, ami ilyenkor a legrosszabb.

A veszélyhelyzetek kezelésére mint politikailag, mint társadalmilag nincsenek kidolgozott módszerek. Természetesen nem lehetünk biztosak benne, hogy mi lesz a következménye az elmúlt időszakok eseményeinek. Abban biztosak lehetünk, hogy egy olyan időszaknak nézünk elébe, ahol együtt éljük meg a változást, a nehézségeket és az újdonságokat. Fontos, hogy higgadtan viseljük el a ránk váró kihívásokat a kapitalizmus hálójában is.

képek forrása: pexels.com