6 perc olvasási idő (1281 szó)

"Az a célunk, hogy előremozdítsuk a kritikus gondolkodást..." - interjú a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumával

Nagykövetség, diplomácia, külpolitika… mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel leggyakrabban híradókban vagy különböző cikkekben találkozhatunk, de hogy pontosan mit is csinál egy attasé vagy mikor fordulhat egy állampolgár a konzulátushoz, arról már általában kevesebbet szoktunk tudni. A 2007-ben létrejött, majd 2017-ben akkreditált Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma (GYDSZ) pontosan azért jött létre, hogy a hallgatóik az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudást is szerezzenek ezen a területen. Ágoston Csengével, a szervezet elnökével és Fallmann Bálinttal, másodéves szakkollégistával beszélgettünk a szakkollégiumi életről, annak előnyeiről, a diplomáciáról és a fiatalokról.

Két éve lettetek akkreditált szakkollégium, azonban több mint tíz éve már, hogy létrejött a szervezet. Mi az a vízió, amely azóta is a szakkollégium középpontjában áll?

Á.Cs.: Valóban maga a szervezet, akkor még Gyakorlati Diplomácia Társság néven, 2007-ben jött létre, azzal a céllal, hogy az akkori egyetemi, frontális oktatást kiegészítse egyfajta gyakorlati képzéssel, melynek a kritikus gondolkodás az alapja. Akkoriban ez vita klubok szervezésével valósult meg, mára, több mint 10 év elteltével ez azonban kiegészült számos más gyakorlati elemmel. Attól függetlenül, hogy az megalakulás óta a szervezet teljes egészében átalakult, a víziónk továbbra is az, hogy előmozdítsuk a kritikus gondolkodást és minél több szakmai, valamint gyakorlati tudást nyújtsunk a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő tagjainknak.

Maga a GYDSZ a Corvinus Egyetemhez kötődik, azonban teljesen autonóm módon működünk az intézménytől, ennek következtében pedig széles körből vannak tagjai a szakkollégiumnak. A legtöbben nemzetközi tanulmányok szakról érkeznek, azonban ez sincsen megkötve nálunk – de vannak nemzetközi gazdálkodásról is, vagy éppen alkalmazott közgazdaságtanról -, de pontosan ez tesz minket sokszínűvé, hiszen egy-egy beszélgetést vagy témát több aspektusból is meg tudunk vizsgálni. Az egyetlen kitétel, tehát hogy legyen hallgatói jogviszonya a jelentkezőnek.

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma milyen lehetőségeket, kurzusokat nyújt a tagjai számára? És milyen programokat kínáltok a külsősöknek?

Á.Cs.: Minden szemeszter előtt tartunk egy igényfelmérést azzal kapcsolatban, hogy milyen kurzusrendszert alakítsunk ki az adott félévben a szakkollégistáknak. Alapvetően egy szemeszter során két kurzust kell elvégezni – egy kötelezőt, és egy szabadon választhatót -, amelyeket igyekszünk a lehető legtöbb területről összeválogatni. A tagjaink választhatnak többek között olyan kurzusok közül, mint a tárgyalástechnika, a protokoll, a kommunikáció, vagy éppen geopolitikai területek tanulmánya, a cél, hogy mindenki megtalálja a számára legjobb képzést. Ezeket a kurzusokat javarészt meghívott előadók tartják, akik a mind azért jönnek, hogy valóban egy gyakorlati tudást adjanak át nekünk, de van, hogy aktív tagok, vagy korábbi szakkollégisták töltik be ezt a szerepet. A kurzusaink mellett vannak szakmai programjaink is, amelyek között szerepel a vitaklub, a különböző aktuálpolitikai események elemzése, beszélgetések. Mindig igyekszünk ezeken a programokon valami olyan provokatív témát behozni, amely arra késztet minket, hogy vitázzunk, érveljünk és kritikusan gondolkodjunk. Nagyon sokat tudunk tanulni abból, ha ellátogatunk egy-egy ország nagykövetségére, ahol lehetőségünk nyílik belelátni az ott zajló munkafolyamatokba. Kifejezetten érdekes volt például, amikor egymáshoz képest rövid időn belül elmentünk a brit, majd a mongol nagykövetségre és megtapasztalhattuk, hogy milyen különbségeket rejtenek ezek az intézmények is.

Minden félévben van több nyitott előadásunk is, amelynek az a szerepe, hogy bárki, aki érdeklődik a területünk iránt, de nem szakkollégista, el tudjon jönni és részt tudjon venni egy beszélgetésen, vagy akár egy vitán is. A témák a kurzusainkhoz hasonlóan, különböző aktualitásokat fednek le, amelyekre igyekszünk a legfelkészültebb vendégeket meghívni. Minél jobban igyekszünk bevonni ilyenkor is a résztvevőket, hiszen a kritikus gondolkodás terjesztése, mint cél itt sem változik.

Több éve tagjai vagytok már a szakkollégiumnak. Véleményetek szerint melyek azok a területek, amelyek egyaránt képesek az új és a régi hallgatókat is motiválni?

Á.Cs.: Kicsit régről indítanék… én anno azért jelentkeztem a GYDSZ-be, mert szakmailag fejlődni szerettem volna és itt találtam meg azt a közeget, ahol a legtöbb tudást elsajátíthatom, akár a kurzusokkal, a vitákkal, vagy csak egy jó beszélgetéssel. Valamint egy olyan kapcsolati tőkét kaptam a szakkollégiumtól, amilyent az egyetem önmagában nem lett volna képes. És ez az egyik legfontosabb, ami szerintem képes motiválni egy újonnan felvett hallgatót is és egy régóta szakkollégista társunkat is, a szakmai fejlődés lehetősége, valamint a kapcsolati tőke építése. Ezen kívül még, amit ki kell emelnem, azok a karrier és gyakorlati lehetőségeink. Több éve folyamatosan bővítjük azokat a helyeket, ahová tagjaink el tudnak menni szakmai gyakorlatot végezni, és ezáltal még több tapasztalatra tudnak szert tenni.

F.B.: Én még kiegészíteném egy fontos gondolattal, a közösséggel. A GYDSZ-nek nagyon erős közössége van, számos szabadidős programot szervezünk magunknak a szakmaiak mellett. Mindannyiunk számára egy meghatározó pont az életünkben, hogy a GYDSZ tagjai lehetünk, ez a kapocs pedig nagyon erős. Képesek vagyunk arra, hogy egy egésznapos, hosszú szakmai program után, tovább folytassuk a beszélgetést még órákig is együtt. Úgy, hogy a szakmai fejlődésen túl én a közösség erejét emelném ki, amely egyaránt képes motiválni és fejlődésre sarkallni minden szakkollégistát.

Milyen kapcsolatotok van más szakkollégiumokkal, diákszervezetekkel, vagy civilekkel?

F.B.: Az egyetemen belül egyre szorosabb és szélesebb körű az együttműködésünk más szakkollégiumokkal, vannak olyan közös rendezvények, amelyeken mi is részt veszünk. A diákszervezetekkel és a civil szervezetekkel általában egy-egy projekt kapcsán kerülünk kapcsolatba, ha például szeretnénk rendezni egy olyan programot, amelyben nem biztos, hogy mi vagyunk a legkompetensebb szervezet, akkor megkeressük azokat a lehetséges partnereket, akikkel közösen meg tudjuk azt valósítani. Gyakorta ezek az együttműködések általában annak is köszönhetők, hogy a tagjaink több másik szerveződéseben is aktívan részt vállalnak, amelynek köszönhetően könnyebben és egyszerűbben tudunk kapcsolatokat létrehozni.

Abból a szempontból pedig talán egyedi helyzetben vagyunk, hogy a mi területünkkel nem igen foglalkozik más szakkollégium, részben ugye ezért is jöttünk létre anno. Szerencsére egyre több diákszervezet kezd el nyitni a nemzetközi kapcsolatok világa iránt, amely lehetőséget teremt több közös együttműködésre. Nem zárkózunk el semmilyen közös munkáktól, mi is szívesen keresünk partnereket a különböző projektjeinkre, és szívesen megyünk is, ha hívnak minket.

A területnél maradva… a diplomácia egy kifejezetten olyan terület, amelyről sokat hallunk, de kevésbé tudjuk, hogy hogyan működik a gyakorlatban. A mostani fiatal generáció mennyire tájékozódott ezen a téren, mennyire érdeklődők a terület iránt?

F.B.: A diplomácia maga egy nagyon „sejtelmes" fogalom, amely sokszor még nekünk is bonyodalmat jelent megfejteni. Ettől függetlenül szerintem a hallgatók igyekeznek tájékozódni arról, hogy mi történik a nagyvilágban, olvasnak híreket, beszélgetnek róla, azonban sokan vannak a mi korosztályunkból is, akik úgy gondolkodnak a diplomáciáról, mint valami elit társaságról, amely nagykövetségeken és konzulátusokon dolgozik, de nem érintkezik senki mással. De emellett azt is látjuk, hogy van érdeklődés a diplomácia és a nemzetközi folyamatok iránt, hiszen egy-egy rendezvényünkön odajönnek hozzánk, kérdeznek érdeklődnek, viszont azt is látjuk, hogy ezzel párhuzamosan el is zárkóznak tőle, ugyanis sokszor összekapcsolják a politikával, amely viszont már nem annyira vonzó számukra. Egyébként többek között ennek köszönhetően hoztuk létre a „GYDSZ Junior" projektünket is, melynek kereteink belül középiskolákba látogatunk el, ahol játékos keretek között beszélgetünk a tanulókkal a diplomáciáról és annak rejtelmeiről.

Összességében mi, a szakkollégium arra törekszünk, hogy ledöntsük ezeket a tévhiteket, vagy sztereotípiákat, akár az elit klubbal kapcsolatban, akár pedig megmutatni azt, hogy valóban összekapcsolódik a diplomácia a politikával, azonban ezek nem ördögtől való dolgok és sokkal nyitottabban látjuk a világot, ha nem zárkózunk el ezek elől.

Amennyiben felkeltette az érdeklődéseteket a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának munkája, látogassatok el a szeptember 17-i nyitóelőadásukra, ahová nagy szeretettel várnak mindenkit. Az est témája Y.N. Harari: 21 lecke a 21. századra c. könyve lesz, amely korunk nagy társadalmi kérdéseit feszegeti. További hírekért és eseményekért kövessétek a facebook oldalukat, vagy látogassátok meg a szakkollégium weblapját.

"Online hate speech" kisokos - Mit tehetek az onli...
Miért nem gondolkodhatok szabadon? - Avagy reklám ...
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2020. augusztus 04. kedd