"Online hate speech" kisokos - Mit tehetek az online gyűlöletbeszéd ellen?

Lehet-e egyáltalán kezdeni ezzel a jelenséggel valamit? Érdemes-e? Hiszen már annyira mindennaposak a közösségi oldalakon, vagy más online felületeken megjelenő gyűlölködő posztok és kommentek, hogy lassan már úgy kerülgetjük ezeket a böngészgetés és online létezésünk közben, ahogyan az utcán a szemetet. És – ahogy vannak olyan utcák, amit tisztán tartanak és összeszedik a szemetet – úgy megvannak az online térnek is azok a beprogramozott automatizmusai, amelyek egyes tartalmakat automatikusan kiszűrnek.

De szinte nincs olyan felhasználó, aki ne találkozna rendszeresen olyan bejegyzésekkel, amelyek sértő, akár fenyegető mondanivalóval bírnak a társadalom bizonyos csoportjai felé. Én egyszer azért léptem ki egy közösségi oldal valamelyik csoportjából, mert ott szinte mindennapossá vált egy etnikai csoport szidalmazása, de ez messze nem garantálta, hogy a későbbiekben nem jött szembe ilyesmi az üzenőfalamon másfajta forrásból. Hiába költözik valaki tisztább kerületbe, amíg a városban szemét van, azt bárhová odafújja a szél – és ez esetben a gondolatainkat fertőzi.

Ezek a szemünket bántó, jóérzésünknek fájó írások a fejünkben büntető jogi szempontból egy homályos, szürke zónába esnek: nem tűnnek legálisnak, de ahhoz meg túlságosan friss a jelenség például a magyar valóság számára, hogy egyértelmű legyen, mi a teendő. Sok esetben még a rendőrség is tanácstalan.

Pedig van itt mit tenni, és kell is, hiszen az online gyűlöletbeszédnek rendkívül káros hatásai vannak a stressztől elkezdve az öngyilkossági gondolatokig. A jelenlétük segíti az előítéletek fennmaradását, és ártalmas a pszichés egészségünkre nézve. Nem is beszélve a fenyegetésekről, erőszak kilátásba helyezésétől, ami már határozottan bűncselekménynek minősül. Ezek ellen mindenképp fel kell lépni, már csak az a kérdés, hogy hogyan.

Facebook-felhasználóként már biztosan észrevettétek a bejegyzések jobb felső sarkában lévő három szürke pontot: erre klikkelve lehet egy idegesítő posztot elrejteni, az adott felhasználó követését leállítani, valamint itt található a „Bejegyzés jelentése" opció is. Bejelentéskor meg kell jelölnünk, hogy milyen típusú sértő tartalommal találkoztunk, és a lehetőségek között ott gyűlöletbeszéd. Ehhez hasonlóan az egyes kommenteket is lehet jelenteni, az ismerős három pontra kattintva, ami a szöveg mellett megjelenik. A YouTube oldalán ugyanúgy megvan a lehetőség a nem megfelelő tartalmak jelzésére a megosztó felé: szürke pontocskáink a videók jobb sarka alatt, és a kommentek mellett jobbra zárva találhatóak, itt a „gyűlölködő/sértő tartalom" megnevezést választhatjuk ki, ha gyűlöletbeszéddel találkoztunk. Az Instagram oldalán pedig ismét a jobb felső sarokban kell keresni a három pontot, ha gyűlöletbeszéddel vagy gyűlöletkeltő szimbólumokkal találkozunk.

Ha sértő tartalmat jelentesz, érdemes dokumentálnod, képernyőképeket készítened a teljes folyamatról, arra az esetre, ha büntetőjogi eljárás kerekedne az esetből, hiszen a Facebook és az Instagram a megvizsgált, és valóban gyűlöletbeszédnek vagy más, nem kívánatosnak minősített bejegyzéseket és kommentárokat eltünteti az oldalról. A YouTube is egyrészt a tartalmak levételével, másrészt a felhasználói fiókokra kivetett szankciókkal küzd az effajta kihágások ellen, a következmény az időszakos letiltástól a megszüntetésig többféle lehet.

Az említett webodalak mindegyike aláírta a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet, melyben azt vállalták, hogy a bejelentett eseteket 24 órán belül megvizsgálják, és ha szükséges, eljárnak a leírtak alapján. Ennek ellenére kutatások kimutatták, hogy gyakorlatban nem feltétlenül ez teljesül: van, hogy időben csúszik el a kivizsgálás, de az is előfordul, hogy végül semmi eredménnyel nem jár a bejelentés. Ennek oka az elképesztő mennyiségű beérkező adat, és a szolgáltatók korlátozott erőforrásai: a jelenlegi felhasználótömeg mellett nem lehetséges, hogy minden beküldött eset emberi lény elé kerüljön, sokszor automatikusan szoftverek szűrik a tartalmakat bizonyos szavak, szószerkezetek alapján. Ezeknek a szoftvereknek folyamatos a fejlesztésük, így az esetek feldolgozottsági aránya, valamint a felhasználói elégedettség is egyre nő.

De mi a teendő akkor, ha a mi bejelentésünkre nem reagálna az oldal, vagy ha egy jogilag bizonytalan üggyel találjuk szembe magunkat?

Ilyenkor jönnek képbe a különböző segítő szervezetek, akiknek ún. megbízható bejelentő státuszuk van a rendszerben, így a rajtuk keresztül megtett bejelentések nagy valószínűséggel az adott weboldal egy hús-vér munkatársához fognak eljutni, aki emberi szemmel és szakértelemmel tudja majd bírálni az adott tartalmat.

Ezek közé tartozik a Háttér Társaság is, akik az LMBTQ embereket ért gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkoznak. Nem titkolt szándékom volt cikkemben sommázni a szeptember 10-én, Bem moziban helyet kapó „Háttér Klub" keretében megrendezett előadáson elhangzottakat. Itt Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője a SpeakOut projektjük keretében megvalósult, LMBTQ személyek által megtapasztalt online gyűlöletbeszédre vonatkozó kutatás eredményeit ismertette, valamint Sándor Bea, az Európai Bizottság megbízásából a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszédet monitorozó projekt vezetője beszélt a tapasztalatairól és az évekkel változó statisztikákról.

Ezen felül pedig biztattak minket, hogy ne hunyjunk szemet az LMBTQ csoport, vagy bármely más kisebbség ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmény felett, hanem szólaljunk fel ez ellen – hogy a SpeakOut projekt kampányának szavaival éljek: legyünk hangosabbak a gyűlöletnél!