Kutatás az egyetemi távoktatás megvalósításáról
Új kutatást indított el a Politológus Műhely (a velük készített interjú itt érhető el), amelynek középpontjában az egyetemi távoktatás megvalósítása áll. Amióta elindult a távoktatás az egyetemeken és a digitális oktatás az általános- és középiskolákban, azóta folyamatosan hallunk különböző jó és kevésbé jó példákat arra, hogy hogyan is lehet megoldani ezt a hirtelen érkezett kihívást. Korább cikkünkben már mi is írtunk a távoktatás miatti nehézségekről, valamint az ahhoz kapcsoló, az otthon tanulást érintő kérdésekről. A Politológus Műhely legújabb projektjében azonban kifejezetten a hallgatók tapasztalataira és véleményeire fókuszál.
A kutatás célja, hogy egy átfogó képet kapjunk az egyetemi távoktatásról. Szeretnénk feltérképezni többek között azt, hogy milyen platformokat használnak a képzéseken, mik a tapasztalatok a számonkérés kapcsán, vagy éppen hogy hogyan tudják megoldani a lakhatást a hallgatók. - mondta el megkeresésünkre Hajnal Boglárka, a kutatás vezetője.
A szervezet korábbi szakmai alelnöke azt is elmondta, hogy "a kutatás eredményei nagyon hasznos visszacsatolást jelenthetnek majd mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak, valamint az egyetemek számára is a jövőre nézve." Hiszen ezek az eszközök és módszerek a későbbiekben is segíthetik a hagyományos oktatást. Ezt a kérdőív leírásában is olvashattjuk: "A modern technológiának köszönhetően felmerült már korábban, hogy bizonyos részeit az oktatásnak új eszközökkel kell megoldani. A mindennapokban egyre több oktató kezdte el használni a MeetStreet vagy Moodle, illetve egyéb felületeket, azonban a mostani helyzet új körülmények közé helyezte az oktatást, és az eddigi extra lehetőségek alapokká váltak. A kutatás során arra keressük a választ, hogy ez mennyire sikeres, az eddigi plusz lehetőségek ki tudják-e váltani a korábbi rendszert és ha igen, az milyen változással járhat a vírus utáni helyzetben. Az itt szerzett eredmények jó alapot biztosítanak arra, hogy tovább lehessen finomítani a távoktatást és a modern eszközök használatát az oktatás mindennapjaiban."
Az anonim kérdőíves kutatásban azon hallgatók kitöltését várják, akik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyete (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Semmelweis Egyetem (SE), vagy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) valamelyik karára járnak. Hajnal Boglárla kihangsúlyozta, hogy semmilyen értékbeli különbség nincs azon egyetemek hallgatói között, akik a fentebb felsorolt intézmény tanulói és azok között, akiknek az egyeteme nem került bele a kutatásba. Mivel az adatfeldolgozási kapacitásaik, valamint a kutatásban résztvevő tagok erőforrásai is végesek, ezért a legnagyobb hallgatói létszámmal bíró egyetemeket választották ki. Emellett pedig az is fontos szerepet játszott, hogy minél különbözőbb képzési területű hallgatókhoz jusson el a kutatás.
"Az összesítés során szeretnénk külön kiértékelni a beérkezett adatok alapján az egyes egytemek módszereit, a képzési területeken használt platformokat, az arról alkotott véleményeket. A kutatás végeztével pedig szeretnénk az adott egyetemeknek is eljutattni a kiértékelt, reprezentatív eredményeket. De természetesen lesznek olyan általánosabb képet adó válaszok is, mint például a lakhatás, ahol nem fogjuk egyetemi szinten lebontani a kapott eredményeket, hanem összességében fogjuk vizsgálni azokat." - válaszolta a kutatásvezető arra a kérdésünkre, hogy mi alapján fogják értékelni a válaszokat.
A kérdőív itt érhető el, és április 28-ig van lehetőség kitölteni! Amint meglesznek az eredmények, mi is be fogunk számolni azokról. Végezetül pedig szeretnénk bíztatni minden egyetemista hallgatót, aki a felsorolt intézmények egyikébe jár, hogy töltse ki a kérdőívet!
