"A társadalmi szerepvállalás nem csak politizálást jelent..." - interjú a Politológus Műhellyel

Egyre többet olvasni arról, hogy a fiatalok apolitikusak, nem érdeklődnek a közügyek iránt. Most azonban egy olyan szervezet kerül bemutatásra, amelynek tagjai kifejezetten a politikatudományokban találták meg érdeklődésüket. A több mint fél évtizede működő Politológus Műhely elnökével, Sárkány Somával beszélgettem a szervezet céljairól, a fiatalok és a politika kapcsolatáról, valamint a közelgő európai parlamenti választásokról. 

Milyen céllal jött létre a Politológus Műhely? Mivel foglalkoztok?

A Politológus Műhelyt öt és fél éve alapították akkori politológushallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karáról. Az volt a céljuk, hogy egy olyan hallgatói közösséget hozzanak létre, ahol az egyetemi kereteken túl, de pártoktól, más szervezetektől és ideológiáktól függetlenül, objektív, szakmai szempontból tudnak foglalkozni a közélettel és a társadalomtudományokkal. Az akkor még csak néhány fős szakmai közösség mára egy negyvennél is több hatályos taggal rendelkező szervezetté nőtt.

A szervezet elsősorban továbbra is az ELTE ÁJK-n aktív, itt van az irodánk is. Ennek ellenére sem egyetem, sem képzés szerint nincs megkötés, hogy ki lehet a Műhely tagja – az ELTE mellett a Corvinuson és a Pázmányon, mesterszakon még a BME-n és az NKE-n is tanulnak tagjaink. Bármilyen társadalomtudományi szakról lehet jelentkezni: többségünk politológiát tanul, de vannak köztünk jogász-, közgazdász és a legkülönfélébb mesterszakos hallgatók is. Csak egyetemi hallgatók lehetnek a Műhely tagjai és tisztviselői, a tanulmányaikat elvégzők alumni tagként folytathatják a közösségben való részvételt.

Az elsődleges cél továbbra is az, hogy megadjuk magunknak azt a szakmai pluszt, amit az egyetemen nem kapunk meg, emellett pedig beletanuljunk a rendezvényszervezésbe, pályázatírásba vagy épp a nyilvános kommunikációba. Rendszeresen szervezünk nyilvános nagyeseményeket, ahol meghívott politikusok, közéleti személyiségek, szakértők és oktatók tartanak szakmai előadásokat vagy vesznek részt kerekasztalokon, vitákban. A következő ilyen eseményünk például egy Brexit-kerekasztal lesz május 6-án, de az elmúlt szemeszterek eseményein volt, hogy politikai elemzők vitáztak az országgyűlési választásokról vagy épp képviselők a törvényhozásban zajló munkáról.

Milyen szakmai pluszt tud adni egy hallgatónak, ha a Műhely tagja?

Folyamatosan arra törekszünk, hogy minél változatosabb szakmai tevékenységet végezzünk, és ezáltal a közösség is minél sokszínűbb legyen. Minden héten belsőképzéseket, workshopokat vagy vitákat tartunk, ezek zárt események. A belsőképzések során egy meghívott vendéggel beszélgetünk kötetlenebb formában valamilyen aktuális témáról, a workshopokokat mindig valamelyik (általában felsőéves) tagunk tartja, a vitákon pedig egy előre meghatározott témáról tartunk szervezett diskurzust csapatokra osztva.

Legfontosabb szakmai projektjeink kutatások szoktak lenni, ezek általában néhány héten vagy hónapon keresztül tartanak, és azon tagjaink vesznek részt benne, akik előzetesen jelentkeznek rá, ez általában 10 körüli embert jelent, a kutatás emberigényétől függően. Ezek között volt már az EFOTT fesztiválon készült közvéleménykutatás, 2018-as országgyűlési választási kampányelemzés, és többször felmértük már az ÁJK-sok Hallgatói Önkormányzatról alkotott véleményét. A kutatások eredményét, összefoglalóját rendszeresen publikáljuk honlapunkon is. Nagyon jó lehetőség mind a fiatal, mind a régebbi tagjainknak, mert a különböző feladatok különféle tudást és készségeket igényelnek és fejlesztenek, ráadásul jól össze tudja hozni a különböző generációkat és a hasonló érdeklődésű tagokat.

Néhány hónapon keresztül futó projektünk volt PoliÉter, egy rádióműsor a BTK egyetemi rádióján, ahol közéleti témákat elemeztünk. Ezt váltották fel a Paradigma Intézettel közösen készített podcastjaink és videóink, melyek reményeink szerint a következő tanévben is folytatódni fognak. Emellett rengeteg egyszeri vagy időszakos rendezvényünk, projektünk van. Most tavasszal például elindítottunk egy rendezvénysorozatot, ahol felsőéves tagjaink fiatal politológus hallgatóknak mutatják be különböző gyakornoki lehetőségeket: mikor lehet jelentkezni, milyen feladatok vannak, milyen a munkakörnyezet, kiknek ajánlott stb.

Egyetemista diákszervezetként ti mit tapasztaltok a hallgatók politikai aktivitásukkal kapcsolatban? Mennyire tájékozottak?

Nehéz általánosságban beszélni erről, hiszen politológus- és joghallgatókkal érintkezünk nap mint nap, akiktől azért elvárt a tájékozottság és értelemszerűen jellemző rájuk az aktivitás. Ráadásul egy fővárosi egyetemen vagyunk, ahol valószínűleg mindkét tényező magasabb az országos átlaghoz képest. Ennek ellenére ahogy látom, ugyanúgy sokaknál megfigyelhető a fiatalokra jellemző apolitikusság, a közélettől való távolságtartás, bár nyilván kisebb mértékben, mint máshol. Ez alapvetően szerintem nem csak egy generációs jelenség, a fiataloknál évtizedek óta mindenhol megjelenik, így a nyugati országokban is, de tény, hogy itthon komolyabb problémáról van szó. Egyébként az egyetemisták szerintem viszonylag jól tájékozottak, még ha nem is érdeklődőek, mert a közösségi médiában akaratunk ellenére is szembejön velünk a politika. Itt nem csak a híroldalakra kell gondolni, hanem láthatjuk azt is, hogy mind a kormányoldalon, mind az ellenzékben számtalan olyan szereplőt találunk, akik rendkívül aktívak ilyen téren, főleg a Facebookon. A megosztásokon kívül pedig a fizetett hirdetésekkel is eljutnak hozzánk azon pártok üzenetei is, akiket nem követünk.

Azok a hallgatók, akik valamilyen párthoz vagy mozgalomhoz kötődnek, értelemszerűen aktívabbak, és sokkal jobban felvállalják a véleményüket. A párthoz nem kötődők között viszont egyértelműen jellemzőbb a távolságtartás. Még ha véleményüket ki is fejezik, ez alapvetően nem feltétlenül alakul át cselekvésbe, kevés a tenni akaró, „világmegváltó forradalmár", akik saját kezdeményezésből „harcolnak" rendszeresen, de azért persze ilyenek is vannak. Nekem egyébként érdekes tapasztalat volt az elmúlt hónapokban, hogy a gimnazisták mintha aktívabban járnának tüntetésekre, bár tény, hogy őket alapvetően inkább csak a közoktatás helyzete érdekli. Azzal kapcsolatban viszont sokkal aktívabbak, mint az egyetemisták a felsőoktatást és a tudományt érintő kérdésekben.

Majdnem egy éve voltak az országgyűlési választások, most pedig májusban európai parlamenti képviselőkről voksolunk. Ilyenkor érezhető valami aktivitás a korosztályban?

Nagyon más a helyzet a két esetben. Az országgyűlési választásokon mindig hatalmas a mozgósítás, tavaly ráadásul magas volt részvételi arány, így feltehetően az egyetemisták közül is többen szavaztak. A pártok és jelöltek hónapokon át kampányolnak, a média is ezzel van tele. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy az EP választásokra igazából nincs is igazi kampány a pártok részéről, és a választók is sokkal passzívabbak, a részvételi arány mindig alacsony.

Tavaly egyértelműen érezhető volt a fiatalok körében is a nagyobb érdeklődés. Nekem például a más szakokra járó barátaim elég érdeklődőek voltak, sokat beszélgettünk politikai kérdésekről. A többség számára egyértelmű volt, hogy elmegy szavazni, még ha bizonytalanok is voltak abban, hogy kire. Ez a fajta aktivitás az idei választások esetében egyáltalán nem figyelhető meg. Ahogy a választók többsége, úgy az egyetemisták is érdektelenek, ennek számos oka van. Egyrészt az EP választásoknak sokkal „kisebb tétje" van, nem a kormányváltás lehetőségéért megy a verseny, ráadásul „kevesebbet ér" az emberek szavazata. Másrészt, ahogy az előbb is mondtam, épp ebből adódóan a pártok is sokkal kevesebb erősforrást fektetnek a kampányolásba: a bizonytalan szavazók körében alacsony a részvételi arány, túl nehéz őket rávenni, hogy szavazzanak, míg pont a választás kisebb tétje miatt a saját tábor sem igényel akkora mozgósítást. Emellett még az olyan tényezők is közre játszhatnak, mint például a tavalyi választás eredményében csalódott ellenzéki szavazók elidegenedése.

Ti mit tudtok tenni annak érdekében, hogy aktív társadalmi szerepvállalásra ösztönözzétek a hallgatókat?

Erre a legegyszerűbb válasz az, hogy a nyilvános eseményeinkkel és a médiatartalmakkal nem csak magunkhoz hozzuk közelebb a hallgatókat, hanem az adott témához is, amivel foglalkozunk éppen, és ezáltal a politikához is. Fontos, hogy jelen esetben kifejezetten nem a pártpolitikát kell érteni a „politika" szó alatt: politika minden, ami az állam működésével és működtetésével kapcsolatos. Alapvetően ezek az események jelentik a Műhely nyilvános megjelenésének a gerincét, és ezeknek alapvetően célja az, hogy a tárgyalt kérdéseket az egyetemi közönség felé eljuttassa. Lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek, és legfőképp a saját korosztályunknak, hogy a hazai és a nemzetközi politikai napirend legfontosabb kérdéseibe szakértők segítségével, de a laikusoknak is érthető módon pillantsanak bele. Ugyanilyen szerepe van a podcastoknak és a videóknak: elsősorban fiataloknak szóló, az internetre készülő elemzésekről van szó, kifejezetten abból a célból, hogy közelebb hozzuk a politikát a fiatalokhoz.

A társadalmi szerepvállalás nem csak politizálást jelent, hanem szerintem bármilyen olyan érték teremtését, ami a társadalom akár egy töredékének hasznos. Mi a Műhelyben, ha ez nincs is így kimondva, szerintem mindig ilyen társadalmi értékek teremtésére törekszünk szakmai tevékenységünk során. Nem úgy képzelem el a Műhely ilyenféle szerepvállalását, hogy fiatalokat mozgósítunk közvetlen módon, és nem is igazán szeretném, ha ez ekképpen alakulna. A szervezet tudományos-szakmai jellegének megőrzéséhez szerintem elengedhetetlen, hogy mi is külső szemlélőként figyeljük meg és elemezzük a politikát. A legfontosabb, hogy a Politológus Műhelyen belül is átadjuk ennek a szerepvállalásnak a fontosságát a jövő műhelyeseinek, emellett pedig reménykedem benne, hogy ezzel másokat is inspirálunk a hasonló értékteremtésre.

Ha szeretnétek megtudni még több információt a Politológus Műhelyről, vagy képben lenni az aktuális programjaikról, rendezvényeikről, akkor látogassátok meg a facebook oldalukat, vagy kövessétek őket instagramon!

Szerző: Szalóki Viktor