Mi lehetne befogadóbb közeg egy játéktérnél?

Napsütés, multikulturalizmus, inklúzió, siesta… ezekkel a kulcsszavakkal lehetne a legpontosabban összefoglalni a Pilesben (Spanyolország) töltött 10 napos Erasmus+ ifjúsági csereprogramot. A spanyolok, törökök és magyarok által megvalósított program középpontjában, a befogadás és az elfogadás állt, de emellett nagy hangsúlyt kapott a korábban a társadalmi bevonódás témájában fejlesztett játékok tesztelése.

A folyamatos 35 fok feletti időjárást a tenger közelsége mellett, az „Ice Cream Debate" (jégkrém vita) enyhítette, amelynek során lehetőségünk nyílt megismerni egymás országainak társadalmi helyzetét, kultúráját és szokásait. A Földközi-tenger homokos tengerpartja lehetőséget biztosított arra is, hogy a sokszínűség témájában különböző alkotásokat készítsünk homokból, vagy hogy szabadidőnkben strandröplabda bajnokságban döntsük el, ki a csapat bajnoka. A program során Valenciába is eljutottunk (az év legmelegebb napján, 46° fok volt), ahol alkalmunk nyílt besétálni a város modern részétől egészen az óvárosig.

A projekt második felének célpontjában a jövőtervezés, és a közös együttműködések tervezése volt, amelynek keretében különböző programtervek alapjait alkottuk meg közösen.

Minden résztvevő kedvesen és nyíltan állt a csapathoz, negatív tapasztalásom nem is volt. A csoportos tevékenységek remekül összehozták az embereket, szinte mindenkinek volt lehetősége mindenkivel beszélgetni, együtt dolgozni. Számos érdekes társasjátékkal is megismerkedhettünk, amely egy külön élmény volt számomra. Érdekesebbnél érdekesebb emberekkel, helyzetekkel, szemléletmódokkal találkozhattunk a program során. Örülök, hogy nem hagytam ki, nagyon jól éreztem magamat!

Nem csak egy nagy kaland volt számomra ez a homokba temetett 10 nap. Az új, #sohanemvoltammégilyenbarna bőrszínem mellett olyan életre szóló tapasztalatokat hozhattam haza magammal, amiket a munkám során is remekül fogok tudni alkalmazni, különböző stratégiák tervezése során. Nem találkoztam ezelőtt spanyol és török származású emberekkel. Nem csak a kultúrájukról megtapasztalt dolgok változtattak sokat a világnézetemen. Ismét be kellett látnom, hogy Simon Mártonnak igaza van, hiszen "az élet legfontosabb mondatait fekve mondják". Az elalvás előtti őszinte éjsötét beszélgetések rávilágítottak arra, hogy kulturális különbségek ide vagy oda, a problémáink igenis hasonlóak és ugyanúgy kézzelfoghatóak hovatartozástól függetlenül. A csillagok rávilágítottak arra is, hogy mindannyian ugyanannyira tettre készek vagyunk, csupán az eszközeink és lehetőségeink mások. A homokszemek a bőröndömben mindig emlékeztetni fognak arra, hogy a hasonlóságot keressem másokkal és igyekezzek megteremteni az új találkozások alkalmával a meg-és felismerés játszóterét.

Ha szeretnél értesülni a legújabb ifjúsági csere lehetőségeinkről, kövesd a Tudatos Ifjúságért Alapítvány Facebook vagy Instagram oldalát. A programot az Erasmus+ támogatta.

Szerző: Szalóki Viktor