4 perc olvasási idő (731 szó)

Hogyan torzítanak a túlélők?

Mi köze egymáshoz az USA világháborús parancsnokságának, egy munkamániás, ambiciózus vállalkozónak és egy oltásellenesnek? Csak annyi, hogy mind ugyanazon logikai hiba áldozataivá váltak. De mi az a túlélési torzítás, és miért ilyen könnyű elkövetni?

A túlélési torzítás azt a logikai hibát jelenti, amikor egy jelenség vizsgálata során csak az egyik csoport eredményeit vesszük figyelembe, és ezzel hiányos vagy akár a valósággal ellentétes következtetésre jutunk.

A jelenségből fakadó tévedésekre először a II. világháború során figyeltek fel. Az Egyesült Államok egy alkalmazott matematikai bizottságot bízott meg azzal, hogy statisztikai alapon segítsenek hadászati taktikák fejlesztésében. A légi csaták geometriájának meghatározásával dolgoztak, különösen a bombázó repülőgépekkel, amelyek nagy méretük miatt feltűnőek, ezért veszélyeztetettek voltak. Esélyeik növeléséhez persze erősebb anyagból kellett készíteni őket, de mivel egy tömör páncélzatból készült repülő túl nehéz lett volna a felszálláshoz, a csatát megjárt járműveket kezdték vizsgálni annak eldöntéséhez, mely felületeket cseréljék ki. A lövedéknyomok egyértelmű mintát rajzoltak ki a repülők közepén, oldalsó és hátsó szárnyain. Ezek után az amerikai hadsereg első gondolata volt ezekre a részekre helyezni a megerősített páncélzatot.

kép forrása: wikimedia.org

Wald Ábrahám magyar származású matematikus volt az, aki a matematikai bizottság tagjaként rámutatott hibás logikájukra. Olyan repülőket vizsgáltak, melyek sikeresen hazatértek a hadszíntérről – azaz a törzsükre és szárnyukra adott lövések nem voltak végzetesek. Ebből fakadóan a repülőknek éppen ezen részei a legerősebben védettek, tehát eredményesebb volna azt vizsgálniuk, hogy a lezuhantak hová kapták a lövéseket.

Mit mond ez a gondolkodási hibáinkról?

Mindennapjainkban is számos esettel találkozhatunk, ahol egyáltalán nem mindegy, milyen csoportból vonunk le következtetéseket. Azt például a napi hírekből is tudjuk, hogy a koronavírussal fertőzöttek magas száma nem feltétlenül jelent rossz egészségügyi körülményeket, sokkal inkább azt, hogy az adott területen sok tesztelést végeztek el.

De az élet számos területén észrevehetjük, hogy a győztesek, a túlélők, a sikerrel járók kerülnek a figyelmünk középpontjába, ezért az ő eredményeikhez viszonyítunk mindent. A kudarcba fulladt tudományos kísérletek ritkán kerülnek publikálásra, pedig megkönnyítené a kutatók dolgát, ha az ő tapasztalataikról is értesülhetnének. A gazdasági elemzések mutatóiban nem találjuk meg azokat a vállalkozásokat, akik a vizsgált időtartam vége előtt csődbe mentek, a munkahelyi elégedettségi kérdőíveket nem tölthetik ki, akik éppen az elégedetlenségük miatt léptek ki onnan. A reklámszakma nagy része megy rá arra, hogy a termékkel elégedett személyek véleményét reprezentálják – ilyenkor nyilvánvalóan nem teszik hozzá, hányan vannak negatív véleménnyel ugyanarról az áruról. A médiában hírességekről, gazdag és sikeres emberekről hallunk, és nem az ugyanazon területen tevékenykedő milliónyi átlagemberről, akiknek erőfeszítései nem jártak hasonló eredménnyel. Emiatt elhisszük, hogy a kemény munka mindig meghozza jutalmát, csak követnünk kell a sikeres személyek példáját. Az eredményes cégek döntéseit utólag magyarázzuk okosnak, pedig lehet, hogy ezernyi másik vállalkozás tett velük megegyező lépéseket, akik aztán elbuktak.

Így már rögtön nem is tűnik akkora klisének, hogy mások kárából tanuljunk. Megbízhatóbb forrás az ő tapasztalataikat meghallgatni, mint a sikerrel járókét – akik valószínűleg semmit nem tudtak jobban a többieknél, talán kimondottan rossz döntéseket hoztak, egyszerűen csak melléjük állt a szerencse.

Tehát a túlélési torzítás mindig szebbnek láttatja a világot?

Egyáltalán nem – ez a logikai hiba kiküszöbölése gyakran épp arra mutat rá, hogy a valóság pozitívabb, mint első látásra hinnénk. Például miért gondolják sokan, hogy a mai tömeggyártott használati tárgyak, és a filmek, zenék, könyvek minősége is egyre romlik? Mert a régiek közül csak azokkal találkoztak, amik kiállták az idő próbáját, a náluk rosszabbakat azóta mind kidobtuk vagy elfelejtettük. Miért válnak a válások egyre gyakoribbá? Nem a házasságok lettek rosszabbak, egyszerűen a társadalom pozitív változásai segítették elő ezt a negatívnak tartott jelenséget: környezetük nem reagál olyan elítélően a válás hírére, egyes párkapcsolati problémák már kevésbé normalizáltak, a közép- és felső osztálybeli nőknek már nem kell egy rossz házasságban maradniuk a puszta anyagi túlélésért. Miért növekszik a mentális betegséggel küzdők száma? Mert az orvostudomány már elég fejlett ahhoz, hogy a fizikai után a mentális jólét vizsgálatára is rátérhessen végre. Az autizmussal élők száma sem az érintettek feltűnési vágyából, esetleg a védőoltások mellékhatásaként növekszik – hanem mert egy generációval ezelőtt sehol nem volt még a jelenség kutatása a maihoz képest, így persze jóval kevesebb egyént tudtak diagnosztizálni.

Könnyű belefutni ebbe a logikai hibába, hiszen épp a legkézenfekvőbb eredmények vizsgálatából fakad. Kritikus gondolkodási képességeinket viszont jelentősen fejleszti, ha a közzétett adatok mögé nézünk – legyen szó bármilyen területről –, és megvizsgáljuk, mi választotta el valójában a pozitív eredményt a negatívtól.


kiemelt kép forrása: pixabay.com


Mi a közös Benned és egy fűszálban?- Az egzisztenc...
"Nagyon sokat segítettek a hallgatói visszajelzése...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 29. péntek