5 perc olvasási idő (1054 szó)

"Ez nem csak egy rendezvény, ez a szakma ünnepe!" - interjú a Szakma az Ifjúságért Akadémia főszervezőivel

Idén nyáron az ország legkisebb városában, Pálházán nyitotta meg kapuit a Szakma az Ifjúságért Akadémia – SZIA, amely harmadik alkalommal fogadta az ifjúság iránt elkötelezetteket. A fiatalokkal foglalkozó szakemberek körében a „SZIA" már nem csak egy köszönés, annál sokkal több, egy ünnep, amely egyszerre hordozza magában a szakmai nyári egyetemi és a laza tábori hangulatot. A SZIA két főszervezőjével, Antal Ágnessel és Folmeg Balázzsal beszélgettem a rendezvényről, az elmúlt évek tapasztalatairól, a motivációról és kicsit előre is tekintettünk a rendezvény jövőjét illetően. 

Honnan indult a Szakma az Ifjúságért Akadémia ötlete?

F.B.: Nem titok, hogy a SZIA elődje az ISZOT – Ifjúsági Szakma Országos Találkozója volt, amely 2008-tól kezdve nagyon fontos találkozási és integrációs szerepet töltött be a terepen dolgozó szakemberek és a leendő szakemberek, illetve az ifjúságügy minden érintettje között. Hét év után aztán 2015-ben, Balatonbogláron merült fel először a gondolat, hogy egyfajta jogutódként, de új arculattal ezt a hagyományt tovább örökíthetné egy új „brand", mégpedig úgy, hogy már nem az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány az egyedüli szervező és lebonyolító, hanem egy nagy ifjúságszakmai összefogás keretei között zajlik a tudásmegosztás és -átadás. És ebből az elgondolásból alakult a Szakma az Ifjúságért Akadémia, vagyis a SZIA.

Hogy kell elképzelnünk ezt az Akadémiát? Mik a különlegességei?

A.Á.: Ez egyszerre egy nyári szabadegyetem és egy könnyed, pihenős tábor. A résztvevők egyszerre tanulnak, és tanítják egymást, ami mellett új kapcsolatok alakulnak. A legnagyobb különlegessége a SZIA-nak, hogy minden nyári rendezvénynek van egy kerettörténete, amely összefűzi a szakmai előadásokat és beszélgetéseket az esti csapatépítő, szórakoztató programokkal. Az első évben, Cegléden az Egyetem volt a téma, amelynek keretein belül a résztvevők különböző karok hallgatói voltak és a napok során gyűjthettek krediteket, majd a végét egy diplomaosztó ünnepséggel zártuk. A tavalyinak az elvándorlás volt a témája, így akkor Pécsváradot egy repülőtérré varázsoltuk és a fiatalok helyzetét jártuk körbe. Az idei év témája pedig Dagobert bácsi kacsameséi voltak, vagyis a pénz és a civil szervezetek alternatív forrásteremtése volt fókuszban.

Emellett kiemelendő, hogy egy olyan rendszert építettünk ki, amelyben mindenki megtalálja a maga helyét. A nagy előadások és kerekasztal beszélgetések mellett a résztvevők maguk dönthetik el, hogy egy-egy szekcióban milyen szintű workshopra ülnek be. Lehet választani a basic szinttől, ami a kezdő, a témában kevésbé jártas szakembereknek szólt, a prémiumon át, ami már igényel szakmai tudást az adott területről, egészen a magiszeri szintig, ami a téma kutatóit várja. A cél, hogy mindenki megtalálja a maga szintjének való program elemet, hiszen így tud minden résztvevő egyszerre fejlődni.

Említettétek, hogy az összefogásnak nagy szerepe van a SZIA létrejöttében, de hogyan zajlik egy „szemeszter" megszervezése, kik vesznek benne részt?

A.Á.: Rengeteg előkészület szükséges egy ekkora rendezvényhez. A pár napos szakmai összejövetelt egy év szervezés előzi meg, ami pedig a korábban említett civil kooperáció nélkül lehetetlen lenne. Az összefogást jól fémjelezi, hogy a két főszervező, az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány és az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége mellett, számos más civil szervezet is kiveszi a részét a rendezésből – így van jelen például szakmai partnerként a Nemzeti Ifjúsági Tanács vagy éppen a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság. Mindenki azt rakja bele a közös kalapba, amije van, és ettől lesz szép, ettől lesz a szakma ünnepe.

A SZIA amellett, hogy egy nyári szabadegyetem, egy képzés, amellett egy erős közösség is. Ami igazán kerekké teszi a folyamatokat, az az a rengeteg szakember, munkatárs és önkéntes, akik annyira fontosnak érzik az ifjúságügyet, hogy minden tudásukat beleteszik a rendezvénybe.

Kiknek szól a SZIA? Kik a résztvevői az akadémiának?

F.B: Azt szoktuk mondani, hogy mindenkit várunk, aki elkötelezett az ifjúságügy iránt, hiszen annyira vegyes ez a szféra, hogy nem lehetne bekategorizálni ezt egy szakmába. Ha felsorolás szinten vesszük szemügyre a közösséget, akkor a három év alatt a pedagógustól kezdve, a szociális munkáson át, volt már politológus, közösség szervező, szociológus, pszichológus, tanár és még nagyon sok féle végzettségű vagy még tanuló résztvevője a SZIA-nak. Korosztályt tekintve is nagyon vegyes a társaság, hiszen van olyan, aki több mint 30 éve a terepen dolgozik fiatalokkal és van olyan is, aki most kezdi bontogatni a szárnyait, és még tanulja a fiatalokkal való segítő foglalkozást. És ettől lesz igazán működő képes, hogy ahogy már hangsúlyoztuk, mindenki hozzáteszi a saját maga tudását.

Meséljetek kicsit az idei SZIA-ról. Hogy sikerült a harmadik évi rendezvény szakmai és szabadidős szempontból?

A.Á.: Az idei SZIA Pálházán volt, az ország legkisebb városában. A kerettörténet „Dagobert bácsi kacsameséi" voltak, amin keresztül a fiatalokkal foglalkozó szervezetek alternatív forrásteremtési lehetőségeit és a lehetséges együttműködéseket jártuk körbe. Az előző évekhez képest változtattunk a módszertanon, a nagyobb előadások helyett, hosszabb időt és teret engedtünk a kisebb csoportos, erősebb fókuszú workshopoknak. Ezeken a fókuszcsoportos beszélgetéseken olyan témákkal találkozhattak a résztvevő szakemberek, mint a fenntartható civil szervezeti modellek, a gazdálkodó tevékenységek lehetőségei, a for-profit szektorral való kooperáció, a CSR politika, vagy éppen a „brand építés" és a PR marketing. A workshopokat olyan szakmailag felkészült előadók és meghívottak tartották, akik a civil szférán kívül is jártassak voltak és egy új, másfajta szemléletmódot is át tudtak adni a résztvevőknek.

A délelőtti, napközbeni szakmai programokat párhuzamba állítottuk az esti animált programokkal és a kerettörténet meséjét még inkább színesítette ez. Az pedig mindent elárul, hogy kortól függetlenül mindenki nagyon élvezte a „kacsamesék" történeteit.


Mik a visszajelzések a közösségtől és a szakmától?

F.B.: Azt látjuk, hogy a közösségnek is és a civil, ifjúsági szektornak is szüksége van ilyen fajta kikapcsolódásra és kapcsolatépítésre. Amellett, hogy tanulunk az akadémián, tanulunk egymástól is és megismerjük egymás munkáját. Nem hiába ünnep ez és nem csak egy rendezvény. Ünnep minden olyan szakembernek, aki az év egészében keményen dolgozik az ifjúságért és ilyenkor eljön feltöltődni, pihenni és „szakmázgatni".

A visszajelzésekre mindig figyelünk és a kritikákat meg kell, hogy halljuk hiszen, az a cél, hogy minél jobb legyen a SZIA. Az észrevételek pedig fontosak, hiszen azok alapján tudjuk változtatni az elemeket.

Hogyan tovább? Találkozhat e a jövőben is a szakma a SZIA-val?

F.B.: A jövő mindig kérdés. J Hamarosan összeül a szervezői csapat és kiértékeli az elmúlt időszakot és elkezdünk gondolkodni a következő évekről.

MI PEDIG BÍZUNK BENNE, HOGY NEGYEDIK ALKALOMMAL IS A KÖZEL JÖVŐBEN ÚJRA KI NYITJA KAPUIT A SZAKMA AZ IFJÚSÁGÉRT AKADÉMIA ÉS ÚJFENT ÖSSZEGYŰLIK AZ IFJÚSÁG SZAKMA NAGY ÉS SZÉLES KÖZÖSSÉGE, HOGY MEGÜNNEPELJE EZT A NAGYSZERŰ HIVATÁST.

További képekért és érdekes infókért kövessétek a SZIA hivatalos facebook oldalát: https://www.facebook.com/szakmaazifjusagertakademia/

Szerző: Szalóki Viktor

Inspiráció felsőfokon - az Aiesec Magyarországgal ...
Future Park - a függöny mögött rejtőzik a csoda
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2024. március 28. csütörtök