„Civil-Szótár" sorozatunkban, 1 hónapon keresztül, heti egy cikkel jelentkezünk, amelyben a harmadik szektor szakzsargonjait vesszük nagyító alá. Minden héten 5-5 olyan fogalommal ismerkedhetnek meg az olvasók, amelyek később érthetővé és könnyebben befogadhatóvá teszik az írásainkat. Utolsó, negyedik részünkben a munkaügyi kapcsolatokatba elkalauzoló fogalmakkal ismerkedhetünk meg.

​Szociális partnerek: A „szociális partnerek" kifejezést széles körben használják Európa-szerte a vállalatvezetés és a munkavállalók képviselőinek (a munkaadói szervezeteknek és a szakszervezeteknek) a megnevezésére. A szociális partnereknek egyedülálló szerep jut a szociális és gazdasági kormányzásban: minden tekintetben a munka világához kötődő érdekeket és problémákat képviselik, a munkafeltételektől a továbbképzés fejlesztéséig, beleértve a bérnormák meghatározását is.

Munkaügyi kapcsolatok: Egy államon belül kialakult munkaügyi struktúrák folyamatos összehasonlító elemzése. A funkcionális politikaelméletek közül idekapcsolódik a korporatizmus (neo), a pluralizmus, valamint a policy network elmélet. A munkaügyi kapcsolatok legfőbb tématerületei a:

• Kollektív tárgyalások és intézmények
• Munkavállalói részvétel (participáció) intézményei
• Munkaügyi konfliktusok, viták és rendezésük intézményei
• Gazdaság- és társadalompolitika fő irányainak meghatározására irányuló tárgyalások és megállapodások
• Makroszintű konzultációk

Direkt akciók: Szakszervezetek, munkavállalói csoportok vagy munkaadók által alkalmazott legitim nyomásgyakorló eszközök. Munkavállalói szempontból a sztrájk. Munkaadói szempontból a munkáskizárás (munkaadók harci eszköze, amikor is nem engedik be a munkavállalókat a munkahelyre, de nálunk nincsen ilyen).​

Szociális párbeszéd : szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek közti (bipartit), illetve köztük és a kormány közötti tárgyalást, konzultációt, információcserét jelenti, gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekről. ILO típusú a munkavilágára koncentráló (tripartit).

Sztrájk: A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés. Célja a munkabérek emelése, a munkakörülmények javítása (pl. munkahelyi kedvezmények elérése, a munkarend elviselhetővé tétele, a kollektív szerződés megerősítése) vagy más szociális jog kivívása. Nyomásgyakorlás céljából szokás a sztrájk kilátásba helyezése is. A sztrájknak számos formája van:

• Munkalassító
• Buzgósági
• Szolidaritási
• Általános
• Figyelmeztető
• Legális/"vad"
• Politikai
• „gördülő"

A Civil-Szótár első része itt érhető el, a második rész itt, míg a harmadik része itt.