3 perc olvasási idő (691 szó)

Szegregáció: Vajon létezik kiút?

Elkülönítés, szétválasztás: ezt jelenti a latin eredetű segregatio, melyből a szegregáció szavunk ered. Keveset beszélnek róla, mégis egyre inkább égetőbb problémát jelent a cigányság iskolai szegregációja: a legnagyobb gond, hogy a társadalom sem érti igazán, hogy mi ezzel a probléma. Ám ha az egyébként is nélkülöző, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket még az iskolában is elkülönítik, akkor végképp nem lesz esélyük a felzárkózásra és a jobb életre. Az iskola egyike azon intézményeknek, mely szocializációs funkciója révén a társadalom koherenciáját biztosíthatná, ám a közoktatási rendszer továbbra is küzd a cigány származású gyermekek közösségi integrálásával. Korábbi írásaim, azaz a BAGázs tevékenységének bemutatása, valamint az állampolgári neveléssel kapcsolatos cikkek szellemiségé ihlette, hogy járjam a témát kicsit körül.

Elsőként szükséges annak a szocializációs ágensnek a rövid elemzése, mely a gyermek fejlődésében elsődleges szerepet játszik: ez nem más, mint a család. A cigány származású gyermekek családjának szocializációs attitűdjei is az iskolai szegregáció kialakulását segítik elő. Szalai Júlia ezt az ágenst kedvezőtlen családi háttérként írj le, melyben az otthon rendezetlensége továbbá a szülői motivációik hiánya negatívan hat a szocializációra. Ebből következik az a jelenség is, hogy a gyermekekben nem alakul ki túl sok ambíció, hogy befejezzék tanulmányaikat, arra vannak desztinálva, hogy annyi pénzt keressenek, mint a szüleik, többnyire közmunkával. Szalai Júlia, A szabadságtalanság bővülő körei című művében három faktort nevez meg, melyek leginkább életben tartják az iskolai szegregációt.

Az első okként a települési szerkezet polarizálódását nevezi meg. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a településeken, leginkább városban tükröződik, miként különül el a cigányság lakóhelyét tekintve is. A lakóhely az első színtér, ahol a gyermek tudatába kerülhet a szegregáció hatásainak. Településfejlesztésekkel és regionális fejlesztésekkel orvosolható lenne, de kevés az ilyen irányú törekvés.

Másrészt, a racionális szelekció szintén egy olyan folyamat, mely megnevezhető a szegregációt tápláló erőként. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az örökölt adottságokat veszik alapul, melyből többnyire következik, hogy a gyengébb képességű egyének alacsony színvonalú intézménybe kerülnek.

A harmadik aktor, mely hatással van a szegregáció erősségére, az iskola szocializációs szerepében rejlik. A kulturálisan eltérő háttérrel bíró, más környezetből érkező egyének magukhoz hasonló társaságban és környezetben érzik jól magukat, melynek következménye lehet a csoportokra osztódás.[1]

Az iskolai szegregáció talán egyik legmarkánsabb példája Gyöngyöspatán valósult meg. Roma és nem roma osztályokat különböztettek meg, míg az utóbbi osztályok az alsóbb, az előbb említett osztályok a felsőbb szinteken kaptak helyet az épületben. A roma gyerekeket fel sem engedték a felsőbb szintre, nem engedték be őket az uszodába és az oktatás sem volt olyan minőségű, mint a magyar társaik esetében.[2] Azonban ha már valaki az élete kezdetén nem kap megfelelő minőségű fejlesztéseket, hagyják lemaradni, és rosszabb képességű egyénként könyvelik el, várhatóan élete végéig a szociális ellátórendszernek lesz a rabja.

kép forrása: index.hu

Magyarországon a demokratikus állampolgári nevelés hiánya is magyarázhatja a társadalom kevésbé toleráns és empatikus hozzáállását a témához, valamint azt is, hogy az iskolai szegregáció egyik lehetséges módszere, a multikulturális oktatás sem rendelkezik kiforrt eszközrendszerrel Magyarországon.

Multikulturális jelzővel leginkább akkor bírhat egy intézmény, ha annak minden szereplője egy nyugodt, elfogadó, támogató légkörben kap helyet. Blanks (idézi Gocsál 1995) szerint a multikulturális iskola jellemzőinek fontos része, hogy a nevelőtestületnek hozzáállása és értékrendje demokratikus (nem rasszista) és olyan tanítási és motivációs eszközöket alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle etnikai csoportokból való tanulóknál. Az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik és követik, és ennek eredményeként a gyermekek egyenrangúságot tapasztalnak az iskolában.[3]

Az iskolai szegregáció összetett problémaként definiálható, megoldása többirányú, többszereplős folyamatként mehet végbe. Nem elegendő csak intézményi szinten vagy a társadalom felöli nézőpontváltás, a diszkriminációmentességet, a kirekesztettség elleni küzdelmet a kormányzati oldalnak is zászlajára kell tűzni, így érhető el pozitív változás.



kiemelt kép forrása: pixabay.com

szövegközti kép forrása: index.hu

[1] Szalai Júlia (2010): A szabadságtalanság bővülő körei. Az iskolai szegregáció társadalmi értelméről. Esély 2010/3. 4-6. o.

[2] Gyöngyöspata –ügy: a kormány azért nem fizet a roma családoknak, mert a pénz nagyon gyorsan elmehet.(2020. 02. 12. ) Forrás: HVG Link: https://hvg.hu/itthon/20200212_Retvari_Surgossegi_beadvannyal_fordulnak_a_Kuriahoz_a_gyongyospatai_ugy ben

[3] Torgyik Judit (2004): Multikulturális táradalom, multikulturális nevelés. Új Pedagógiai Szemle. 2004, áprilismájus. 20.o.


Csatlakozz a Tőled Hallottam szerkesztőségéhez!
Az online reklámozás, és annak elejtett áldozatai ...

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2025. február 08. szombat