5 perc olvasási idő (912 szó)

13 civil szervezet írt nyílt levelet a digitális oktatás ügyében

Nyílt levélben fordult 13 oktatással foglalkozó szakmai szervezet Maruzsa Zoltán államtitkárhoz a digitális oktatás miatt múlt héten. Az aláírók azt kifogásolják, hogy továbbra sem valósultak meg a 2016-ban kidolgozott Digitális Oktatási Stratégia elemei, a járvány egyre nagyobb előretörésével és a teljes távoktatás újonnan történő bevezetésével még nagyobb lett az oktatási szegénység és még nagyobb a különbség a hátrányos helyzetű és a jó anyagi körülmények között élő diákok között. A nyílt levélben arra kérik az államtitkárt és a kormányt, hogy hajtsák végre a saját maguk által kidolgozott oktatási stratégiájuk pontjait és tegyék átláthatóvá annak működését. Az aláíró szervezetek további civilek csatlakozását is várják az ügyben! A nyílt levelet változtatás nélkül közöljük! 

Tisztelt dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár!

Ismét jelentkezünk.

A Láncreakció projekt oktatási csoportja még mindig olyan szervezetekből áll, amelyek az oktatás területén dolgoznak, főként, de nem kizárólag hátrányos helyzetű gyerekekkel. A korábban Önnek, Novák Katalin családügyi miniszternek és Vecsei Miklós miniszterelnöki biztosnak címzett levelünkben már írtunk a digitális távoktatásból kimaradó tanulók helyzetéről. Akkor is jeleztük, hogy a terepen dolgozva úgy látjuk,az oktatási rendszer nagyon súlyos, a járvány előtt is létező, de annak nyomán felerősödő problémáinak megoldása semmiképpen semtűr halasztást.

Ezidáig nem kaptunk választ ezekre az Ön felelősségi és illetékességi körébe tartozó, tömegeket érintő kérdésekre. Most újra azzal a kéréssel fordulunk az államtitkársághoz, hogy a károk enyhítése és a jövő generációi valós életesélyeinek megteremtéseérdekében porolják le a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiát, és tegyék lehetővé, hogy a magyar gyerekek mindegyike megérkezzen a 21. századba.

Tisztában vagyunk vele, hogy történtek intézkedések az elmúlt években, de ennek sajnos kevés látható nyoma van a közoktatásban. Hiába van a legtöbb iskola felszerelve digitális táblával,ha a tanári kompetencia fejlesztése hébe-hóba megszervezett félnapos képzésekre korlátozódik. Hiába osztogatnak elvétve pár tízezer digitális eszközt (vajon kinek? hova?), ha az eszközökhöz-internethez való hozzáférésről nincsen pontos felmérésük – különösen a hátrányos helyzetű területekről –, és nem biztosítják a tanulói szükségletekhez-lehetőségekhez alkalmazkodó digitális pedagógiai minőséget. A járvány alatti távolléti oktatás az Önök szemüvegén át sikertörténet – mindenki más, aki ott van, kínlódást, kudarcokat és fokozódó szétszakadást tapasztal.

Az Önök Digitális Oktatási stratégiájából származnak ezek a mondatok, és csak egyetérteni lehet velük:

"… a 21. században nem lehet múlt századi módszerekkel tanítani és tanulni … a digitális oktatás ne a hagyományos oktatás digitális eszközökkel támogatott változata legyen!" (DOS, 5.o.)

Államtitkár úr, jelenleg ez a helyzet, a jobbik eset, ha van egyáltalán oktatás. Azt várjuk el, hogy hajtsák végre végre a saját stratégiai programjukat.

Javaslataink a következők:

Első lépésként a nyilvánosság teljes bevonására és átlátható működésre van szükség.

Azt várjuk, hogy május végéig egy erre létrehozott weboldalon tételesen tüntessék fel, hogy a járványhelyzetben a kormány pontosan milyen lépéseket tett az oktatásban felmerült súlyos problémák kezelésére. Hány gyerek esett ki az oktatásból, milyen mértékű a lemaradás, és ezt hogyan próbálják majd orvosolni? Készítettek‑e felmérést a pedagógusok és a szülők körében, hogy valós képet kapjanak a helyzet súlyosságáról, a lemaradás pontos mértékéről? Terveznek‑e a járványhelyzet után speciális programokat a tananyagbeli lemaradás pótlására, és ami sokkal fontosabb, vizsgálják‑e a járványidőszak gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásait? Kik, milyen szempontok alapján, hány digitális eszközt kaptak állami forrásból? Ezekből jutott‑e otthoni használatra vagy az iskolák tulajdonába kerültek? Melyik iskola tulajdonába hány tablet vagy laptop került? Jelenleg milyen a tanulók eszközellátottsága országos szinten?

Hozzák nyilvánosságra átlátható módon, hogy a Digitális Jólét Programra költött pénzből mennyit fordítottak a Digitális Oktatási Stratégiára.

Azt várjuk, hogy az államtitkárság a Digitális Jólét Program weboldalán, világosan és közérthetően hozza nyilvánosságra, hogy a Digitális Oktatási Stratégiának mely pontjaiban és milyen előrelépés történt annak elfogadása óta (2016).

Hogy pontosan lássuk, milyen teendők állnak még előttünk, fontos lenne ezeket a kérdéseket mielőbb tisztázni.

Vázoljanak fel világos tervet arra nézve, milyen ütemben, milyen intézkedésekkel valósítják meg a Digitális Oktatási Stratégiát.

Ennek meghatározására vonják be a pedagógusokat, szülőket, szakmai, civil és politikai szervezeteket. Ugyanis közügyről van szó.

Legyenek kiemelt tekintettel arra, hogy a pedagógusok szemlélete akkor tud megváltozni, ha több szakmai segítséget kapnak, egy-egy félnapos képzés nem oldja meg a digitális kompetencia fejlesztését. Ezért csökkentsék a kötelező óraszámot, és biztosítsanak időt arra, hogy a pedagógusok a munkaidejük egy részét folyamatosan saját tovább képzésükre fordíthassák.

Legyen valódi igény‑, szükségletfelmérés a pedagógusok körében, és ennek mentén épüljön fel a fejlesztés.

Kérjük, hogy a gyakorló pedagógusok számára hozzanak létre mentorhálózatot, mentorszolgáltatást a digitális oktatás alkalmazásának segítésére; és minden intézmény számára biztosítsanak digitális pedagógus asszisztenst — pontosan úgy, ahogyan az a DOS-ban szerepel, amit a kormány 2016-ban elfogadott, és rendeletbe adta a megvalósítását.

Szükséges még a tartalmi szabályozás erős korrekciója is, hogy a pedagógusok egyáltalán lehetőséget kapjanak a 21. századi igényeknek, szükségleteknek megfelelő tartalommal, módszerekkel, a tanulási igényekhez alkalmazkodva tanítani; kialakítani azt a tanulási környezetet, ahol – különösen a mostanihoz hasonló kényszerhelyzetben alkalmazni is tudják az IKT-alapú oktatást.

A digitális oktatásra – mely az életünk része kell, hogy maradjon a továbbiakban –,fel kell készíteni az oktatási rendszert és minden szereplőjét. Úgy látjuk, hogy teljeskörű reform szükséges egy modern, a gyerekeket a kiszámíthatatlan jövőre felkészítő, az egyenlőtlenségeket mérséklő oktatási rendszer létrehozásához. A fent említett javaslataink ennek egy részterületét érintik, amelyek azonban égetően fontossá váltak.

Azt a konstruktív, jobbító szándékot várjuk Önöktől válaszukban, amellyel ezt a levelet megírtuk.

2021. március 12.

A nyílt levelet aláíró szervezetek: 

  • Civil Kollégium Alapítvány
  • CP Ház Alapítvány
  • Digi Tanoda Alapítvány
  • Esély Labor Egyesület
  • Hálózat a Tanszabadságért
  • Láncreakció oktatási munkacsoport
  • Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
  • Motiváció Oktatási Egyesület
  • Oktatói Hálózat
  • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
  • Rosa Parks Alapítvány
  • Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért
  • TANOSZ

​További infókért látogassatok el a CKA weboldalára. A nyílt levelet aláírni pedig itt tudjátok. 

Kép forrása: cka.hu


Önkéntesség Spanyolországban 2. rész – Nőnap ihlet...
Csatlakozz a Tőled Hallottam szerkesztőségéhez

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. december 05. vasárnap