„Értelemszerűen nehezebb úgy választást nyerni, ha a fiatal választók kritikusak és kérdéseket tesznek fel” - interjú Békés Gáspárral, a FentDem vezetőjével
Mi a közös egy online magazinban, egy óvszerméreteket célzó kampányban vagy éppen egy újraélesztést népszerűsítő projektben? Például az, hogy mindegyik valamilyen formában összekapcsolhat a fenntartható demokráciával. Civil Körkép rovatunkban most a Fenntartható Demokráciáért Egyesületet (FentDem) ismerhetitek meg. Interjúnkban Békés Gáspárral, a szervezet vezetőjével beszélgettünk a fenntarthatóságról, a demokráciára nevelésről, a szervezet programjairól és a távlati célokról.
Indítsuk kicsit távolabbról az interjút. Mielőtt rátérnénk magára a szervezetre, kérlek foglald össze, hogy számodra mit jelent a fenntartható demokrácia.
A fenntarthatóságról sokat szoktunk beszélni a hétköznapokban is, gondoljunk csak a fenntartható fejlődésre, vagy az ahhoz kapcsolódó célokra. Ennek már van egy egész komoly, közel évtizedes történelme is. Igen ám, csak hogy szerintem van két dolog, amivel igazán keveset foglalkozunk. Az egyik, hogy hogyan kötődnek egymáshoz a fenntarthat fejlődési célok, hiszen az egyik cél, a másik megvalósítása nélkül nem működik. A másik pedig az, hogy a fenntartható fejlődési célok között nem szerepel a demokrácia. Ha belegondolunk a demokrácia is egy olyan koncepció, amit fenn kell tartani és működtetni kell.Szerintem a fenntartható demokrácia pedig egy olyan koncepció, ami holisztikusan összefogja a fenntartható fejlődési célokat és kiegészíti a demokrácia eszméit.
Ha már demokráciára, szerinted hol tart ma a demokráciának az oktatása a magyar iskolarendszerbe?
Én azt gondolom, hogy Magyarországon a demokrácia oktatásának hiánya – mert ennek egyértelműen hiánya van - az nem egy „bug", nem valamiféle hiba, hanem egy „feature", azaz cél. A 21. században nagyon nagy zsákutca az a fajta oktatási rendszer, ami itthon van. Újabb és újabb kihívásokkal nézünk szembe, a magyar oktatás viszont nem ezekre készíti fel a diákokat. Ismerjük mindannyian a közoktatást, egy jó válasz van, amit a tanár mond, lexikális tudást kell folyamatosan magolni, csak önállóan ne gondolkodjanak a tanulók. Volt egy lehetőség a rendszerváltás idején, hogy többek között az oktatást is megreformálják, felülvizsgálják a poroszos módszert, de ez nem történt meg. Mindegyik politikai erőnek az volt a célja, hogy könnyű legyen választást nyerni, az viszont nem biztos, hogy olyan egyszerűen menne, ha már iskolás korban kritikus gondolkodásra nevelnék a fiatalokat. Értelemszerűen nehezebb úgy választást nyerni, ha a fiatal választók kritikusak és kérdéseket tesznek fel. Az oktatási rendszer és a demokráciára való nevelés soha nem volt prioritás. Az elmúlt években ez pedig egyre tudatosabbá vált, a Fidesz ráerősített erre. Az összes diákérdekképviseleti szervezetet szinte ellehetetlenítették, a minisztériumokban működő diákjogi bizottságokat megszűntették, a diákjogi konferenciák is eltűntek. Mindezt még jól példázza az is, hogy az új köznevelési törvény eltörölte a diákönkormányzatok egyetértési jogát, sőt most már véleményezési joguk sincs az intézményvezető választása kapcsán. A mostani oktatási rendszer kiöli a diákok demokrácia iránti ambiciózusságát, és megfosztja őket a hiteles képviselettől és jogorvoslattól is.
Rákanyarodva most már az egyesületre, mesélj arról, hogy mikor és milyen céllal jött létre a FentDem?
Én öt éve vagyok aktivista és nagyon sok mindenbe kezdtem bele, számos projektet indítottam el, de sokszor azt éreztem, hogy ezek nem kötődnek szervesen egymáshoz. Emiatt pedig gyakran elveszik a tudás, elvesznek a projektek, az ötletek, és hiányzik az egységes vízió is. Többször éreztem azt, hogy vannak kiváló szakemberek, nagyszerű gondolatok és kezdeményezések, de nincsenek egybefogva. Azt gondoltam, hogy hiányzik egy olyan szervezet, amely képes integrálni ezeket az ötleteket, projekteket és együtt tud működni másokkal.
Rájöttem, hogy ezt nem tudom egyedül csinálni és nem is akarom. Kellett egy olyan koncepció és forma, ami képes közös nevezőre hozni az első ránézésre egymástól távol álló projekteket. Mindazok a programok, amiket eddig csináltunk, valamilyen formában kritikus pontokon avatkoznak be és indítanak párbeszédet a társadalomban. Másfél évvel ezelőtt egy nagyon aktív csapattal kezdtük el kidolgozni a szervezeti hátteret, maga az egyesület pedig 2020 év végén lett hivatalosan is bejegyezve. Így jött létre tehát a FentDem, ami kvázi „anyaszervezetként" befogadott számos projektet és támogatja azokat, de indított újakat is.
Pár ilyen kezdeményezést, projektet tudnál említeni, amik már a FentDem alá tartoznak?
Az egyik mindenképpen az online újságunk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy bármit csináltunk, bármit értünk el, arról gyakran nem akkor és nem úgy számoltak be sajtóorgánumok, ahogy szerettük volna, már ha egyáltalán foglalkoztak a témával. Ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy saját médiumot, ez lett a Millenna. Lehet, hogy kicsiben indulunk, de azt jelentethetünk meg, amit akarunk és úgy, ahogy akarjuk, nem szól bele senki a működésünkbe. Több olyan bloggerrel együtt kezdtük el a Milennat egy évvel ezelőtt, akik korábban valamilyen formában már írtak saját, sikeres blogokat, és alkotóműhelyként számos feltörekvő fiatal szerző kapott lehetőséget nálunk.
Fontos projektünk még a Szívügyed. Magyarországon meghal évente 20-25 ezer ember szívrohamban. A magyar kormány 10 éve előírta, hogy mindenki tanuljon meg újraéleszteni. Csak hogy ez nem sikerült, nem biztosítottak hozzá kellő erőforrásokat. A Szívügyed célja, hogy felhívja a kormány figyelmét, hogy tartsák be a saját maguk által előírt jogszabályokat.
Hamarosan indul pólóprojektünk is, ahol a legjobb hazai társadalomkritikus könnyűzenei együttesek szövegeit nyomjuk rá a pólókra. Ezeket egyedi grafikával látjuk el és különböző kollekciókat készítünk belőlük. Ezek egy kicsivel mélyebb üzenetet is tudnának hordozni, mint például az O1G.
Hozzánk tartozik a Tudományos Olimpikonok portál is. Ez Magyarország egyetlen olyan felülete, ami következetesen minden nemzetközi tudományos olimpia magyar eredményeiről beszámol évek óta, az ifjúsági tudománykommunikáció bástyájaként szolgálva. Hátha egyszer meg tudunk tartani egy Nobel-díjast, ha megbecsüljünk a tudósokat.
Fejlesztünk egy diákjogi tájékoztatót is, ami innovatív módon rendszerezi úgy a szerteágazó és részletes tudásbázist, hogy a diákok csak a nekik épp szükséges mennyiségű és típusú információt látják, így segítik a jogorvoslatot.
Valamint érdekes lehet az Óveszerforradalom elnevezésű kampányunk is. A legtöbb üzletláncban kizárólag a piacvezető márkák óvszereit forgalmazzák, melyek méretezései szűk tartományba esnek, ez pedig súlyos veszélynek teszi ki a fogyasztókat. Ez nyilván viccesnek tűnhet, de szervesen kapcsolódik a biztonságos szexuális élethez.
Emellett több más projektünk is folyamatban van, de azokról szeretnénk majd a megfelelő pillanatban beszámolni.
És kik alkotják a FentDem csapatát?
A tagság nagyjából fele az azóta megszűnt Független Diákparlamentnek volt a tagja, nagyon sokan pedig az egyetemi közegből jöttek. Mindenki igazából valamilyen formában az ifjúságpolitikából jött. A diákparlamentes és az egyetemi mag mellett viszont egyre nagyobb számban vesznek részt középiskolások is a szervezet életében. Nálunk teljesíteni tudják az iskolai közösségi szolgálatukat és ezáltal bekapcsolódnak különböző projektjeinkbe, de olyanok is vannak, akik ettől függetlenül csatlakoztak.
Sok tagunk az ország különböző pontjain él, vannak külföldön élő fiatalok is, emiatt pedig nehéz volt a személyes találkozókat megszervezni. A járvány miatt természetesen mi is az online térbe költöztünk, ez azonban valahol egy segítség is volt, hiszen bárki, a lakóhelyétől függetlenül be tud csatlakozni a megbeszélésekre.
2017-ben már megvalósult a DiákFeszt, és hogy ha a járványhelyzet is engedi, akkor idén ősszel újra megszervezésre kerül a FentDem által. Milyen programokkal készültök?
A 2017-es DiákFeszt egy igazán ambiciózus projekt volt, akkor még nekem is jóval kevesebb tapasztalatom volt a szervezés terén a többiekkel együtt is, de ehhez képest összehoztunk egy fesztivált. Ha valami jól mutatja, hogy a fiatalok is tudnak bonyolultabb dolgokat összehozni, akkor ez egy jó példa. Olyan szempontból viszont nem jó példa, hogy voltak azért problémák, olyan dolgok is, amelyeken tudtunk volna javítani, és olyanok is, amelyekre nem volt ráhatásunk. Az egy háromnapos esemény volt, amit a Városligetben tartottunk, számos előadóval, szakmai panelekkel és rengeteg munkával. Mindezt pedig úgy, hogy szinte csak magánadományokból finanszíroztuk az egészet. Egy szabadtéri esemény minden hátulütőjével találkoztunk, egy nappal az indulás előtt a szomszéd épület bontásánál azbesztet találtak, az utolsó napra elromlott az idő, és sajnos nem annyian voltak, mint amennyi főt mi vártunk előzetesen.
Mindezekből tanulva, most kicsiben szeretnénk kezdeni, hogy a következő évekre valóban kitudja magát akkorára nőni, amekkorára eredetileg is terveztük. Sok minden függ természetesen a járványhelyzettől, de ha rendben lesznek a dolgok, akkor idén ősszel megszervezzük a DiákFesztet. Több változás lesz, például beltéri helyszín lesz, tanulva a korábbiból. Ez elsőre visszalépésnek tűnhet, mi azonban bízunk benne, hogy ez a minőség javulását is magával fogja hordozni. Az egész, kétnapos rendezvénynek a témája a társadalomkritika lesz. Csak társadalomkritikus zenekarok és előadók lesznek meghívva, valamint a szakmai panelbeszélgetések is ehhez a témához fognak kapcsolódni. Sőt lesz egy mémművészeti kiállítás is, mert hogy azt gondoljuk, hogy ez egy integráns része a mai modern művészetnek és nem kell lenézni azt. A cél, hogy megszólítsuk a fiatalokat és interaktív módon bevonjuk őket olyan témákba, mint például az ifjúságpolitika, társadalmi egyenlőség, kisebbségi jogok.
Visszatérve a szervezethez, te hol látod a FentDem-et öt év múlva?
Jó kérdés… én azt szeretném, hogy ha öt év múlva a FentDem az ifjúságpolitika egyik meghatározó ernyőszervezete lenne, amelyet azzal azonosítanak, hogy az adott szakterületen belül jelentős hatásokat érnek el. Nyilván vannak konfrontatív tevékenységeink, de szeretném, hogy ha pozitívan látnák a szervezet programjait. Szeretném, hogy ha még több projektünk lenne és ezek harmonizálnának egymással, és hogy valóban tudjunk segíteni a fiataloknak. Egyfajta inkubátorként szeretnénk szolgálni a fiataloknak az ötleteik megvalósításában. Ne csak véleményezzük a demokráciát, hanem vegyünk is részt benne.
Ha szeretnétek még több infót megtudni a szervezetről és a futó projektjeikről, akkor kövessétek őket facebookon és instagramon!