Civilek szerepe a helyi választásokon

kA sorozatban harmadik kétharmados parlamenti választási győzelmét arató Fidesz – KDNP kormány ellen komoly pártok közötti egyezkedés előzte meg a 2019. évi önkormányztati választásokat. Alapvetően elmondható, hogy az önkormányztati választásokon rendszerint mindig megmérettetik magukat a helyi civil szervezetek, azonban a nagyobb településeken és megyei jogú városokban meghatározó eredményeket nem tudtak elérni. Ez azonban a fentebb idézett választásokon megváltozott, ugyanis sokkal nagyobb fókuszt kaptak a civilek az ellenzéki körökben. 

 Létrejött egy 6 párti összefogás (MSZP – Párbeszéd – Jobbik – DK – Momentum – LMP), amelynek az volt a célja, hogy a lehető legtöbb helyen a kormánypárti jelölttel szemben egy jelölt álljon, akit az összes párt támogat. Ennek a kialakítására több modell is megvalósult. A fővárosban a főpolgármester és az egyik kerületi polgármester személyét előválasztáson döntötték el, míg a többi jelölt személyét tárgyalások és megállapodások alapján alakították ki. A fővárosi jelöltek eldöntésében az ellenzéki oldalon egyértelműen a pártok domináltak. Egy-egy kerület kivételével kevés helyen volt olyan civil szervezet, aki meghatározó szerepet töltött volna be. (Voltak azonban sikeres civil koordinációk is. A legjobb példa a VIII. kerület, ahol létrejött egy civilekből álló csapat, akik végig a polgármesterjelölt kampányán dolgoztak, irányították a folyamatokat és sikerre vitték a választást. A C8 - Civilek Józsefvárosért Civil Társaság a választásokat követően is aktívan tevékenykedik a kerületért.). A megyei jogú városok tekintetében és a nagyobb településeken azonban felértékelődött a helyi civil szervezetek szerepe. Itt is két út volt megfigyelhető. Egyik részről volt, hogy a pártok közösen indítottak jelölteket, akik mellé civil szervezetek is becsatlakoztak ezzel is legitimálva az indulók személyét. Másik részről voltak olyan esetek, amikor korábban nem létező civil szervezetet hoztak létre azért, hogy minden ellenzéki párt jelöltje helyi szinten be tudjon lépni és az adott egyesület színe alatt induljon. Szegeden például az Összefogás Szegedért Egyesület mögött sorakozott fel az összes jelölt, míg Egerben pedig az Egységben a Városért Egyesület színeiben indultak az ellenzéki képviselők. A másik modellre példa Szombathely, ahol a 6 párti koalíció mellett az Éljen Szombathely Egyesület is a jelölő szervek között volt, vagy éppen Érd, ahol a pártok mellett a Civil Érdek vett részt az együttműködésben. Mind a kettő működőképesnek bizonyult. Ha a megyei jogú városokat vizsgáljuk, akkor az mondható el, hogy ahol civil szervezet is részt vett a helyi jelölt támogatásában, ott magasabb százalékokat tudott elérni az ellenzék, mint ott, ahol csak pártok összefogásaként szerepeltek. A számok tekintetében ez azt jelenti, hogy a 23 megyei jogú városból az ellenzék 10 településen tudott nyerni, a 10 település közül pedig 9-ben vagy egy civil szervezet színeiben indultak a jelöltek, vagy volt helyi civil szervezet a koordinációban. Azokban a városokban, ahol vesztett az ellenzék, ott több, mint a felében egyáltalán nem vett részt helyi civil szervezet semmilyen formában.  Az alábbi táblázatban látható, hogy a polgármesterek, hogy szerepeltek a megyei jogú városokban, és hogy volt e az adott településen helyi civil szervezet a jelölők között, vagy sem.

<sub>A 2019. évi önkormányzati választások eredménye a megyei jogú városok polgármesterjelöltjei között (adatok forrása: valasztas.hu). 
* Békéscsabán nem valósult meg a teljes ellenzéki összefogás. Külön jelöltet állított a Jobbik – DK – Momentum és külön egyet az MSZP - LMP</sub>

A választási eredmények azt mutatják, hogy az emberek bíznak a civil szervezetekben, bizonyos esetekben a pártoknál is jobban bíznak bennük. Ez hosszútávon egy válasz út elé kell, hogy állítsa a civil társadalmat, hiszen meg kell találnia benne azt a határt, ahol civil tud maradni. Fontos kérdést vet föl továbbá, hogy azok az egyesületek, akik azért jöttek létre, hogy az ellenzéki pártok politikusai belépjenek a választás erejéig, hogy pártlogójukat eltakarják, ők valódi civil szervezetnek tekinthetők-e, vagy csak a politika kihasználja a saját maga által alkotott szabályokat. Továbbá az sem zárható ki, hogy ha országos szinten a közügyekbe való beleszólás, az érdekegyeztetés, érdekvédelem kiüresedik, akkor ezt helyi szinten pótolja a civil szféra. A civil útkeresésnek azt gondolom ez egy állomása, aminek a további kimenetelét az idő fogja igazolni.