Gyerekkorban mindenkinek van egy elképzelése arról, milyen lesz, ha végre felnő, mivel fog foglalkozni. A legtöbb gyerek a szülei vagy rokonai foglalkozása felé kacsintgat, esetleg hallott jó munkákról és ezekről álmodozik.

A felnőtté válás vágya ma is szerves része a gyerekek fejlődésének, viszont a hőn áhított munkák köre kibővült a digitális világ adta lehetőségekkel. Az internetet használó munkalehetőségek leglátványosabb formái a közösségi média felületeket használó youtuberek és influencerek világa.

Aki sokat forog gyerekek közt, akár a sajátjai körében, akár munkájából adódóan, az bizonyára találkozott már azzal, amikor kijelentik, hogy ők bizony youtuberek és influencerek lesznek. Az első kérdés bennem ilyenkor azonnal a ,,de miért?” Miben rejtőzik a sikerük a sokadik vicces videót vagy filterezett képet feltöltő fiataloknak?

A válasz egy szóval megragadható; utánzás. Mindenkinek volt vagy van az életében valaki, akit néha utánoz. Ugyanolyan cipőt szeretne, hasonlóan köti fel a haját, úgy szeretne öltözködni mint azok, akiket követni szeretne. Ez a jelenség nem új keletű, évtizedekkel ezelőtt a nők Marilyn Monroera akartak hasonlítani, a fiúk Marlon Brandóra vagy James Deanre, a Flashdanceben táncoló Jennifer Beals tornadresszét keresték a boltokban a ’80-as években, mindenki csípőnadrágot szeretett volna a 2000-es években, hiszen a zenecsatornákon sugárzott klipek szerint az volt a menő.

Ehhez a mindig is jelenlévő másoláshoz adott új platformot az internet és a digitális eszközök térhódítása. Egy valami azonban megváltozott. Már nem csak filmsztárok és zenészek lehetnek ismert és követendő példák, hanem névtelen emberek is feltörhetnek arra a szintre, ahol ezrek nézik mindennapi tevékenységeiket, próbálják meg lemásolni és követni őket.

A reklámipar hamar meglátta a lehetőséget, talán az instagram széleskörű elterjedésének kezdetekor, majd egyre szélesebb körben kezdtek el használni embereket élő reklámtáblának. A termék könnyebben eladható, ha szerethető, ismert, közelinek tűnő személyek mutatják be a nagyközönségnek.

A social média közelebb hozta az embereket, éljenek bárhol is a világban, legyenek ismertek vagy ismeretlenek. Létrejött egy közeg, egy tér, a szemünk előtt 3D-ben zajló élet mellé kaptunk egy másikat, amelyet az online térben élhetünk. Ezáltal olyan emberek szeme elé is kerülhetünk, akikkel sosem találkoztunk, és fordítva is beláthatunk bárkinek az életébe.

A párkeresés, munkakeresés, kapcsolattartás áttolódott az internet felületeire, mivel egyre több időt töltünk el ott, így nem csoda, ha a reklám és a marketing is felfedezte a lehetőséget ebben az új világban.

Kiből válhat influencer? Befolyással bírhatnak hírességek, bizonyos téma szakértői (pl.: divat, kertészet, újságírás, informatika) vagy bárki, aki maga köré tud gyűjteni követőket. Ez utóbbiak a mikroinfluencerek, ez az a munka, amelyre pályázhatnak a fiatalok, akik általában a kisebb követői bázissal rendelkező felhasználókat is szemmel tartják, hozzájuk szeretnének hasonlóvá válni. De ki ne akarna, amikor azt látja, hogy szép ruhákban, lélegzetelállító helyekre lehet menni, miközben szépségipari termékeket használhatunk ingyen és mindenki a mi képeinket akarja likeolni. Általában ez vonzó a fiatalok szemében, kevesen vannak, akik képesek a tartalom mögé látni, hogy mennyi munka van egy képpel és egy leírással. Elég végignézni néhány tizenéves instagram, youtube vagy tiktok profilját, gyűjtik a követőket, (,,kövess be és visszakövetlek”), gameplay videókkal próbálkoznak, mint Pewdiepie vagy magyar vonatkozásban a TheVR-t említhetném.

De jól van-e ez így? Minden kornak megvan a maga őrülete a 21. századé az online jelenlét fontossága. Hol van az a határ, ahol káros egy influencer tevékenysége?

Csak az idei évben olvashattunk több olyan esetről, amelyek előtt értetlenül álltunk; polip sebesítette meg a kínai lány arcát, mivel élve akarta megenni az állatot, tangában pózoltak Csernobilban a likevadász influencerek vagy nézhettünk videót arról, hogyan kell kirántani vagy tortába sütni az iphonet.. Itt lendül át a reklámozó, iránymutató személy a nézettségvadász influencerré.

Bevallom, néhanapján aggódom a tinédzserekért, hogy miért akarnak olyan emberekre hasonlítani, akik valójában nem, vagy alig mutatnak fel bármi érdemlegeset, nincs mögöttük valódi téma és szakértelem. De másnapokon a felnövekvő generáció tagjai felvillantották azt, hogy mennyire másképpen látják a digitális világot mint az én generációm vagy a felettem lévő korosztály. Irodalom órán Nyilas Misinek készítettünk instagram posztokat ezzel feldolgozva a kisfiú érzéseit, arra keresve a választ, mit osztana meg másokkal. A nyolcadikos diákok sokkal jobban ismerték a social media trendjeit, a hashtagek fontosságát. Képesek a helyén kezelni és értékelni az influencerek és az instagram világát, nem tartják követendőnek a követők megvásárlását. Az iskolákban helyet kell adni olyan programoknak, ahol beszélgethetnek szakértőkkel vagy egymással, kimondhatják mit is gondolnak az online térről.

A kommunikáció terei és módjai a történelem során is folyamatosan változtak, a 20. század vívmányai összekötötték a földrészeket, a 21. század vívmányai a földrészeken élő embereket hozták még közelebb egymáshoz a kommunikációs csatornák bővítésével.

Felnőttként meg kell próbálnunk megismerni a digitális világot, felesleges ellenséget kreálni és áttolni a felelősséget az interneten fellelhető tartalmakra, ha a gyermekekkel probléma adódik. Amit látunk az a jövő egy kis szelete, ahol egy biztos; egyre több változás lesz, amelyből a kommunikációs platformok sem maradnak ki.

Szerző: Gyurkó Krisztina

Kép forrása: vice.com