A világon talán a legtöbbet játszott társasjáték, legalább 37 nyelven, több mint 110 országban forgalmazzák. Mégis miért szeretjük annyira a Monopoly-t?  Mit is tanulhatunk abból, ha csődbe megyünk?

A játék már egészen kisgyermekkortól életünk fontos eleme, ekkor tanuljuk meg a társadalmi érintkezés alapjait, szellemileg és lelkileg is fejlődünk, kreatívan gondolkodunk, valós élethelyzeteket próbálunk ki, különbséget téve a lényeges és lényegtelen között. Későbbiekben nemcsak mi alkotunk kereteket, hanem a társasjátékok világában már szembesülünk egy kész szabályrendszerrel, a versengéssel, előfordulhat, hogy a csalással, vagy a pontosan, ezen kész szabályok elleni lázadással is. A Monopoly kifejezetten egy olyan társasjáték, mely emlékeztet minket a valóságra, a pénzügyi világra, a befektetésekre és a tőkére.

A táblás játékok eredete az ugróiskolánál kereshető; maga a tábla jelképezi a szűkített univerzumot, a kozmoszt, valamint az emberélet útját, a körkörösséget is. A Monopoly szabadalmaztatása Charles Darrow-t illeti meg, aki 1933-ban jegyeztette be játékát. Azonban nem Darrow volt az első, aki ilyen típusú játékot alkotott, sőt: Elizabeth Maggie játékát használta fel sajátja elkészítéséhez, mondhatjuk azt is, szinte lemásolta elődjét. Mégis hozzátett valami újat a játékhoz: munkanélküli mérnökként, fantasztikus tervezői érzékével megalkotta a táblát és rájött arra is, hogy ez a játék akár a személyes sikerének kulcsa is lehet. Ő maga kezdte el gyártani a játékot; a Parker Brothers először visszautasította őt, majd miután több mint 20 000 db-ot adott el a tervező, a cég méltányos áron vásárolta meg a játékot szerencséjükre:  végül ez mentette meg őket a világválság idején. A játék keletkezéséről ír Mary Pilon is angol nyelvű könyvében, melyben felfedi az igazságot a Monopoly elődjéről, Maggie hűbéruras játékáról is. (https://www.bloomsbury.com/us/the-monopolists-9781608199631/)

És mi is a játék lényege? A banktól a kezdés előtt kapunk egy összeget (érdekesség, hogy a Parker Brothers évente több játékpénzt nyomtat, mint az amerikai pénzverde) , a dobókockával dobva haladhatunk a pályán. A táblán egy város képét láthatjuk, utcákkal, terekkel, közművekkel, épületekkel ötven mezőn át. Ha egy mezőre lépünk, azt megvásárolhatjuk, s onnantól kezdve minden játékos, aki a mi mezőnkre lép bérleti díjat fizet nekünk. Bizonyos telkek értékesebbé tehetők (pl.: hotel vásárlásával), ekkor magasabb összeget kérhetünk bérleti díjként. Ha valakinek elfogy a pénze, kiesik a játékból, s az nyer, akinek végül monopóliuma lesz, aki utoljára marad a játékban. A monopólium szó görög eredetű, a monosz (egyed) és a polein (eladni) szavakból áll össze, vagyis egyeduralom a piacon. A játékban is ez a lényeg, elérni, hogy mi legyünk a legnagyobb birtokosok, minden összeg (a bérleti díjak) hozzánk folyjanak be.

Pontosan ezért is szeretjük annyira. A győztes elsöprőnek érzi magát, ő birtokol mindent a játék végére; míg társai csődbe mentek. Nem elfelejtendő az sem, hogy amikor játszunk, gyakran megszűnik a külvilág, az élet problémáit elfelejtjük, és hamarosan eluralkodik rajtunk a flow élmény. A sikerélmények miatt dopamin szabadul fel a szervezetünkben, amely a boldogságunkért felelős. Emellett a stresszt is pozitívan tudjuk kezelni, hisz az izgalom, amit játék közben érzünk általunk könnyen legyőzhető a nyerés vágya miatt. A játék jó stratégává tesz (kockáztatunk, befektetünk), nehéz egy kidolgozott terv, vagy valamilyen taktika nélkül haladni; a játék kimenetelét javarészt az határozza meg, milyen befektetési döntéseket hoz a játékos. Néha nem azokból profitálunk a legtöbbet, ha kevés nagy értékű mezőt vásárolunk, hanem a sok kicsi sokra megy elvet alkalmazva igyekszünk „birodalmat” építeni; több lábon kell állnunk a való életben is, hiszen bármi megtörténhet. A piaci interakcióra is lehetőségünk van: eladhatjuk például a börtönből való szabadulás kártyánkat, elárverezhetjük, áruba bocsájthatjuk egymás közt telkeink. A játék bemutatja, mit várhatunk el egymástól az üzleti világra korlátozódva, mi is az a verseny, és hogyan jut valaki előre az életben.

„Ma a Monopoly számunkra legvégzetesebb tulajdonsága, hogy azt tanítja meg, hogy az előrejutás követelménye a mások fejével való gondolkodás képessége, azaz a Monopoly legfontosabb üzenete a kooperatív/ versengő attitűdök erősítése révén az, hogy az előrejutás a társadalomban nem lehetséges az illeszkedés szabályainak elsajátítása, a csiszolódás, a szabályoknak maguknak is a csiszolása, finomítása, és végső soron a szabályok alkotása nélkül. Bourdieu nyomán mondhatjuk, hogy a Monopoly a nyertesek habitusát terjeszti, akárkik legyenek is azok.”-Hammer Ferenc: Lépj előre egy mezőt!

A túlzott versengés, a folytonos vágy, hogy másokat legyőzzünk a XXI. századi valóságban nem mindig a legjobb barátunk. A játék, habár gondolkodásra és ügyeskedésre ösztönöz, teljes egyedüllétre és izolációra is kényszerít. A csapatmunka elvenné a játék lényegét, így mint olyan, nem is jelenik meg benne. Arra érdemes odafigyelni, hogyan lehet a játék értékeit és előnyeit kihasználni, de nem túlzásba vinni a hatalmaskodó, elnyomó viselkedést.

Végül pedig egy-két érdekes tény a Monopoly-ról:

  • Fidel Castro is betiltotta, de mindmáig tiltott játéknak számít Kubában, Észak-Koreában és Kínában is
  • Létezik már külön tematikus játék is, például a Spongyabob, vagy Trónok harca, The Beatles, Batman, foci csapatok, vagy ünnepek tematikájában készült táblák, csak hogy néhányat említsek. Ezentúl kártyajátékként és telefonos alkalmazásként is játszható
  • Magyarországon Capitaly néven jelent meg, 1953-ben tiltották be imperialista szemlélete miatt, majd Teljesítsd a tervet! néven forgalmazták. Gazdálkodj okosan! néven jelent meg az „emberbarátbab” változat, azonban ez a játék minden stratégiai elemet mellőzött, a puszta szerencsén múlt a nyereség.
  • A második világháborúban több ezer brit katona menekült ki a német fogolytáborokból a Monopoly segítségével. A britek a táblába és a bábukba pénzt, valamint térképet nyomtattak, melyeket a segélyszervezet jutattak el a fogságba esett katonákhoz.
  • Kétévente Monopoly világbajnokságokat rendeznek.
  • A legnagyobb játék 440 négyzetméteres volt, a bábuk és a hotelek 1700-szor voltak nagyobbak, mint az eredeti társasban. A játék Sydney-ben volt látható.
  • A legdrágább tábla 23 karátos aranyból készült, valamint az elkészítő különböző drágaköveket is használt. Értéke 2 millió dollár, azaz körülbelül 330 millió forint.