Egy hátrányos helyzetű, lemaradó fiatal számára a legnagyobb segítség, ha egy közösségbe bekerülve, „mentőövet dobnak neki” és személyesen fejlesztik őt. Ezt teszi immár 21 éve a Kompánia Alapítvány, akik nap, mint nap azért dolgoznak, hogy a nélkülöző nehézségekkel küzdő gyerekek képesek legyenek hátrányaikat ledolgozni és kompetens, felelősségteljes felnőttekké váljanak.

 

Nemrégiben az alapítvány tanodájában jártam és Bolyhos Andreával, a szervezet szakmai vezetőjével beszélgettem a Kompániáról, a mindennapos munkájukról, a tanodai életről és a rendezvényeikről.

Mikor jött létre és milyen céllal a Kompánia Alapítvány? Mivel foglalkoztok a szervezetnél?

A Kompánia Alapítványt 1997-ben alapították meg, azzal a céllal, hogy hátrányos helyzetű fiataloknak nyújtson olyan segítséget, amelyet sem az iskolában, sem otthon nem kapnak meg. A kezdetekor a szervezet egyik leghangsúlyosabb lába a kortársoktatás volt, amelynek keretein belül egyetemista, főiskolás, vagy már dolgozó fiatalokat képzett ki az alapítvány különböző területeken, mint például drogprevenció, önismeret, csapatépítés, vagy éppen kommunikáció. Közben megalakult 2008-ban a Kompánia Alter, amelynek célja a szenvedélybeteg fiatalok és közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása és ellátása lett. Majd ezt követően 2013-ban jött létre, a mára már 5 éve működő Kompánia Tanoda, amely pedig jelenleg a legnagyobb projektje a szervezetnek.

Mit kell tudni a tanodákról, mik ezek pontosan?

Jelenleg ma Magyarországon körülbelül 300 tanoda működik, jellemző módon vidéken, kis településeken, vagy szegregátumok mellett. Ezek olyan helyek, ahol hátrányos helyzetű fiataloknak nyújtanak tanulási, személyiség fejlesztési lehetőségeket, azonban azt fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az intézmények nem egységesek, mindegyik a saját környezetében élő fiataljai igényeit, szükségleteit próbálja kielégíteni. Ezért lehet például teljesen eltérő egy kelet magyarországi tanoda működése és a miénk, akik Budapesten, Csepelen dolgozunk.

Az öt éve megnyitott Kompánia Tanodánk a csepeli önkormányzat támogatásával működik, melyben a szakmai munkát az alapítványunk végzi. Fontos, hogy nem „tüzet szeretnénk oltani”, vagyis nem az a cél, hogy meglegyen holnapra a gyerek házifeladata, hanem az, hogy fejlesszük őket a tanulásban, akár visszatérve az alapokhoz és mindemellett a személyiségükkel és a lelkükkel is foglalkozunk.

Kik azok a fiatalok, akik megtöltik a csepeli tanoda mindennapjait?

A tanodába 10-16 éves fiatalok járnak, akikkel első alkalommal meghatározzuk a célokat, hogy közösen hová szeretnénk eljutni – például, ha bizonyos tantárgyakból javítani szeretne, akkor annak alapján készítjük el a tervet, amit a fiatallal együtt végig csinálunk. Fontos, hogy az első alkalmakor a szülökkel is egyeztetünk, hiszen ez úgy tud igazán jól működni, ha mindenki szereplő érzi benne a saját motivációját.

Úgy nézünk ki évközben, hogy iskola idő után jönnek hozzánk azok a fiatalok, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, vagy éppen fejlődni szeretnének, és ebben az idősávban csak velük foglalkozunk, a személyre szabott korrepetálással. A tanoda ezen célja pontosan az, hogy az iskolai kudarcokat legyűrve segítsük ezen gyerekeket.

Ezt követően a tanoda „nyitottá” válik és egészen kora estig bent lehetnek a fiatalok, akikkel különböző személyiségfejlesztő, kompetenciafejlesztő programokat szervezünk Nagyon hiszünk a játék általi fejlesztésben és szerencsére egyre több olyan, akár már társasjátékunk is van, amellyel észre sem veszik gyerekek, hogy játék közben például megtanulnak bizonyos helyzeteket kezelni.

Nemzeti Tehetség Program

Ez azt gondolom rengeteg munkával jár. Civil szervezetként, hogyan tudjátok biztosítani az emberi erőforrást, kik azok, akikkel együtt dolgoztok a fiatalokért?

Az biztos, hogy rengeteg munka, de szerencsére sokan vagyunk, akik elhivatottak ezügyben. Működik a gyerekek fejlesztése és a személyes foglalkozás végett egy mentorhálózatunk, ők az alapítványnál dolgozó szakemberek és nekik a feladatuk, hogy a fiatalok mellett a szülökkel vagy akár az iskolával is tartsák a kapcsolatot. Amit szeretnék kiemelni, hogy jelenleg a gyerekek is és a családok is igénybe vehetik pszichológus és fejlesztő pedagógus segítségét is.

Mellettük van még körülbelül 7-8 önkéntesünk, akik heti rendszerességgel járnak hozzánk korrepetálni és programokat tartani. Nagyon szuper találkozások alakulnak ki önkéntesek és gyerekek között, nagyszerű munkát végeznek és a gyerekek folyton várják őket. Ennek apropójából tartottuk meg idén először a „Köszi Party-t”, aminek keretein belül megköszöntük az önkénteseink azon munkáját, amit a fiatalokért tesznek, és fontos volt, hogy ismerjék meg egymást és az Alapítványt is.

Továbbá meghatározott időszakokban, szemeszterekben vannak szakmai gyakorlatot töltő egyetemistáink. Jelenleg 6 felsőoktatási intézménnyel is van kapcsolatunk és rendszeresen jönnek hozzánk gyakorlatra pedagógusok, szociálpszichológusok és szociális munkások.

Említetted, hogy számos más tanoda működik még az országban, és hogy teljesen helyspecifikus a működésük. Ennek ellenére van valamilyen együttműködés köztetek? Mennyire ismeritek egymás munkáját?

Annak ellenére, hogy valóban eltérőek az adottságaink természetesen ismerjük egymást és működnek is különböző fórumok, ahol tudunk találkozni. Az egyik ilyen nagyszerű, alulról jövő kezdeményezés a Tanodaplatform, amely a tanodáknak nyújt találkozási, fejlődési és képzési lehetőségeket. Mi tavaly óta szervezünk szakmai workshopokat, ahol különböző aktuális témáról beszélgetünk, tanulunk egymástól, meghívott előadótól.

Általában mindig jól sikerülnek ezek a workshop szerű összejövetelek, hiszen megtudhatjuk azt, hogy az ország másik pontjában működő intézményben mik a jól bevált gyakorlatok és természetesen mi is megoszthatjuk a saját tapasztalatainkat.

A tanodák egyik alapeleme a non formális oktatás, amelynek módszereit egymástól is tanuljuk, mi szakemberek, hiszen így tudunk olyan lehetőségeket kínálni a gyerekeknek, ami miatt szívesen maradnak nálunk.

Nemrégiben záródott a Nemzeti Tehetség Program által támogatott projektetek. Mesélnél arról, hogy milyen volt és hogy sikerült?

Igen, valóban most júniusban zártuk le az NTP (Nemzeti Tehetség Program) által támogatott hosszabb távú projektünket. A projekt célja a zenei tehetséggondozás volt. Rengeteg zenélni tudó és zenélni vágyó tehetséges roma fiatallal foglalkozunk a Tanodában és ők lettek elsősorban megszólítva ebben a projektben. Ez 2017 őszében kezdődött és közel egy teljes tanévet ölelt fel, aminek a keretein belül 20 alkalommal zeneklubbot tartottunk, ahol közösen együtt zenélhettek a fiatalok. Továbbá kiegészítettük még 10 alkalommal, ami egy közös alkotói tevékenységgel párosult. Maga a projekt váza a zenélés volt, de mellette elmentünk a fiatalokkal színházba, voltunk múzeumban.

A pályázat kapcsán új hangszereket is tudtunk beszerezni, amivel megismerkedhettek a részt vevők, sőt a közös zenélés során megszületett a Tanoda Dal is. Ami a legnagyobb hozománya ennek a projektnek, hogy a fiatalok jól érezték magukat és azóta is visszajárnak és használják a hangszereket. Nekünk ez volt a célunk, hogy újra legyen zene a tanodában.

Jó érzés tudni, hogy bár sajnos vannak hátrányos helyzetű, nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok, de a Kompánia Alapítvány csepeli Tanodája és a hozzájuk hasonló több másik tanoda képesek segíteni nekik és olyan értékeket átadni, amelyek életre szóló mankók lehetnek számukra.

Ha szeretnéd megismerni az Alapítvány munkáját, megismernéd a Tanodát, jelentkezz önkéntesnek itt: www.kompania.hu

Szerző: Szalóki Viktor