Tavaly nyáron újhullámos kávézó nyitott az Arany János utcában, ahol a kávé különleges, az ételek finomak, a programok sokszínűek. Elsőre meg se mondanánk, hogy a Vöröskereszt székháza mellett járunk, fogyasztásunkkal pedig a szervezet karikatív tevékenységeit támogatjuk. Jobban megfigyelve azonban feltűnik, milyen példamutatóan törekszik az Empathy Café & Bistro az inkluzivitásra, az akadálymentesítettségre, és – ahogy jelmondatuk is elárulja – az előítéletek lerombolására. Nagy Gáborral, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettesével beszélgettem az Empathy megvalósításáról és céljairól.

Honnan jött az Empathy Café ötlete?

Régóta szerettünk volna már közösségi teret létrehozni a szervezet székházában, ami a támogatóknak köszönhetően valósulhatott meg. Célunk az volt, hogy az Empathy Café ne csak kávézó legyen, hanem egy modern közösségi tér is, hogy programokat szervezhessünk ide, hogy a lakosság megismerhesse ezen keresztül a Vöröskereszt munkáját. A kávézó ötletével fenntarthatóvá, finanszírozhatóvá szerettük volna tenni a munkánkat. Külföldön is volt ilyen kezdeményezésre példa, Szerbiában, Dániában láttunk hasonló kereskedelmi tevékenységet. Mi is szeretnénk ebben előrelépni, vannak is egyéb elképzeléseink, de mindenképp az Empathy marad az egész tevékenység gyöngyszeme.

Milyen más elképzeléseik vannak?

A Vöröskereszt új vállalkozási tevékenysége a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nemrég nyílt, összekapcsolódó sajtüzem és szociális farm. A farmon lévő kecskék tejét felhasználva készülnek kézműves sajtok, amiket biopiacokon, kézműves vásárokban lehet megvásárolni. Szeretnénk minél több helyen megjelenni ezzel a termékkel is, hogy az emberek vásárlással támogathassanak egy jótékony szervezetet. A farmon és az üzemben nagyrészt hátrányos helyzetűek dolgoznak: szegény környezetből érkezők vagy fogyatékkal élők. Kis-Hortobágy Major néven található meg, és önálló vállalkozási tevékenységként működik. Ez az önálló brand építése pedig az Empathy-nál is fontos volt. Szeretnénk minél több ilyen kezdeményezést, hiszen a Vöröskereszt kiszámítható működéséhez több helyről kell érkeznie a forrásoknak, a szociális terület és a véradás szervezés önmagában nem önfenntartó.

A kávézó neve is mutatja, hogy törekszenek a nyitottságra, inkluzivitásra. Ez hogyan valósul meg?

Igyekeztünk úgy kialakítani a kávézót, hogy mindenki szívesen jöjjön be, ezért a Hello Wooddal közösen jött létre egy hosszú asztalunk, hiszen a szlogenünk, hogy üljünk le egy asztalhoz, tegyük félre az előítéleteinket. Emellett programokat szervezünk, melyek a befogadást, sokszínűséget népszerűsítik. Valamely társadalmi probléma köré szervezünk filmklubokat és könyvbemutatókat, ahol szakemberekkel vagy az alkotókkal beszélgetünk a témáról. A hely kiállítások szervezésére is alkalmas, és szeretnénk, ha minél több olyan művészeti alkotással találkozna a közönség, melyeknek az esztétika mellett társadalmi üzenetük is van. Júniusban várható egy menekültkérdéssel foglalkozó tematikus kiállítás, majd egy ritka gyermekbetegségeket bemutató.

A nyitottság, akadálymentesítettség a kávézó tervezésében is megjelent.

Ez valóban fontos szempont volt, és máig dolgozunk azon, hogy ne csak az előírásokat valósítsuk meg, hanem tényleg használhatóvá tegyük a kávézót a fogyatékkal élőknek. A fizikai akadálymentesítésen túl a hallássérültekre, látássérültekre is gondoltunk, most például egy Braille-írásos étlapon dolgozunk. Szeretnénk odafigyelni arra, hogy mindenki szívesen beüljön hozzánk, és teszteltettük is a kávézót fogyatékkal élő személyekkel, akik sok dologban segítettek, például abban, hogy milyen kancsót érdemes használni egy látássérültnek, vagy merre nyíljon az akadálymentesített mosdó ajtaja. A kávézóba gyakran érkeznek fogyatékkal élők, én is találkoztam már itt mozgássérült közösség csoportgyűlésével. Látássérültekkel közösen pedig láthatatlan vacsorát szerveztünk, ahol az érkezőknek szemkötőben kellett elfogyasztaniuk egy vacsorát, hogy érzékenyítsük őket. Reméljük, minél több hasonló programot tudunk még szervezni.

A fenntarthatóság hogyan jelenik meg önöknél?

Erre is próbálunk odafigyelni zöld tisztítószerek, gyorsan lebomló evőeszközök használatával. Szeretnénk, hogy ne legyen nagy ökológiai lábnyomunk. A lehető legkevesebb műanyagot próbáljuk fogyasztani, például egyáltalán nem használunk szívószálakat.

A kávézó lényege, hogy bevételének egy részével támogassa a Vöröskereszt egy tevékenységét. Jelenleg mi ez a cél?

A jelenlegi rendszer szerint a cél havonta módosul. Most ez a véradás szervezés, aminek az oka, hogy nyáron mindig kevesebb a véradó, és fel szeretnénk hívni a figyelmet erre. Volt már a mozgalmi területünkhöz, működésünkhöz kapcsolódó tematika, később pedig közösségi szolgálat, elsősegélynyújtás, majd szociális terület fog következni az év során.

A kávézóba belépve rögtön látjuk azt a könyvespolcot, mely a kávézó legismertebb, legtöbbet fotózott része. Honnan jött az ehhez kapcsolódó kezdeményezés?

Valóban, az Empatikának nevezett könyvespolc már ikonikus része a kávézónak. Ez egy már több mint száz könyvből álló gyűjtemény: száz ismert, véleményformáló ember kértünk meg, hogy ajánlja kedvenc vagy saját könyvét, és írjon bele pár sort az empátiáról, tehát egyedi, saját kézjegyükkel ellátott művekről van szó. Sokan közülük később is bejönnek, és megnézik, mennyien forgatják a könyvüket. Ezt a rendhagyó kezdeményezést kommunikációs vezetőnk, Csali Annamária álmodta meg, célja volt rávenni az embereket, hogy kicsit leüljenek, olvassanak, magukkal foglalkozzanak. Az egész kávézó kialakítása során fontosnak tartottuk, hogy a vendégek telefonnyomkodás, a digitális világban létezés helyett egymásra figyelhessenek itt. Volt is korábban egy elképzelés, mely szerint a wifit korlátoztuk volna, de ezt sajnos manapság nem lehet megvalósítani. Azért szeretnék, hogy itt nyugodtan lehessen a jelenben létezni.

Önöknek van kedvence az Empatika gyűjteményéből?

Mindegyik könyv önmagában egy gyöngyszem. Nekem az egyik kedvencem Csukás István idézete: együtt álmodjuk a világot, kicsik és nagyok. Nagyon sokrétű a gyűjtemény, a mesekönyvtől kezdve a Bibliáig sokféle könyvet ajánlottak fel, és szerintem mindenki talál magának meghatározó művet.

Említett már a kávézóban létrejövő programokat. A közeljövőben milyen rendezvényekre számíthatunk?

A nyári időszakban elsősorban kiállítások várhatóak, havonta egyszer pedig szakmai beszélgetések, például az egészségmegőrzés témájában. A részletes programok még most alakulnak ki, és a kávézó Facebook-oldalán találhatóak majd meg. Ősztől pedig bízunk benne, hogy visszatér a havi filmes program, alapvetően magyar alkotók munkáival.

Mik a kávézó tervei a jövőre nézve?

Nagyobb fejlesztést egyelőre nem tervezünk. Apróbb dolgokat szeretnénk módosítani, a kávézó közönségét monitorozzuk, hogy lássuk, milyen változtatásra van igény a kínálat, programok vagy a nyitva tartás tekintetében.

Fotók: a kávézó közösségi felületei via Baksa Gábor