Baracsi Katalin

Baracsi Katalin

családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő-oktató

Baracsi Katalin internetjogász a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán szerezte meg diplomáját. 2009-ben csatlakozott szakértő trénerként az Európai Unió Biztonságos Internet Programjához (Safer Internet Program ), amelynek jelenleg is aktív tagja. A fiatalokból álló Youth Panel csapat koordinátora. Az egész országban tart internetbiztonság témájú foglalkozásokat az általános iskolásoktól egyetemistáig, szülőket és pedagógusokat is megszólít. A szakértői munkával párhuzamosan a Belügyminisztériumban dolgozott a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságon, majd a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szervezetében, ahol szintén gyerek-és ifjúsági területeken tevékenykedett. Szakmai testületek (pl. Gyermekvédelmi Internet Kerekasztal; No Hate Kampánybizottság) delegáltja, hazai és nemzetközi konferenciák meghívott előadója. Koordinál és önállóan is készít szakmai anyagot, támogat programokat (pl. Safer Internet Program; Hegyvidék Onvédelem; Bűnmegelőzésért a digitális világban; Tegyünk együtt a biztonságunkért! – Biztonságos életre nevelés), tart tréningeket. Jelenleg szabadúszó szakértőként segít civil szervezeteket.

Az internet egy behatárolhatatlan és szinte végtelen közeg, amelyben nehéz eligazodnunk. Az online játékok és az azonnali válaszadás miatt a gyerekek gyorsan függővé válnak. Hasznos információk mellett azonban rejthet veszélyes tartalmakat vagy akár személyeket. Azonban egy ilyen rendkívül ingoványos terepen szükségünk van segítségre, hogyan használhatja egészséges mennyiségben és biztonságosan a világhálót gyermekünk? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ dr. Baracsi Katalin internetjogász.
Ön szerint milyen mértékben mondható még egészségesnek a mindennapos internet használat?

Életkortól függ, hogy mit nevezünk egészséges használatnak. Egyre több szakértő fogalmaz úgy, hogy 6 éves kor alatt nem szabadna a gyerekeket a világhálóra engedni, okostelefont, tabletet adni a kezükbe, mert az újdonság élménye beszippantja őket és ők még nem tudnak időkorlátokat felállítani maguknak. Ahogy haladunk a korral előre egyre inkább megkerülhetetlen a mindennapos nethasználat. A kamaszok a különböző közösségi csatornákon lógnak, játszanak, videókat néznek. A felnőttek is gyakran elvesztik az időérzéküket a virtuális térben, de valakiket a munka köt össze a mindennapos nethasználattal. A fontos az, hogy az internet mellett legyenek más élményeink és akár egyedül vagy egy közösen felállított internet-használati szabályzathoz tartsuk magunkat. Kössenek a család tagjai digitális szerződést. Egy délutánt, estét szánjunk arra, hogy írjuk össze egy lapra, hogy ki és mit és hogy szeretne az interneten használni. Ami pedig mindenki számára elfogadható azt vezessük át egy új lapra, majd az aláírásunkkal hitelesítsük és tegyük olyan helyre, ami mindenki számára jól látható a lakásban. Vannak már olyan applikációk is, amelyek mérik az online aktivitásunkat ez is sokat segíthet az önkontrollban. A gyerekeket pedig mindig támogatni kell és a felnőtt példamutatással terelni őket az egészséges irányba.

Az interneten rengeteg álhír, hamis információ és adathalász weboldal is található. Ezeknek a kiszűrése egy felnőttnek is olykor gondot okoz. Hogyan ismerhetőek fel ezek?

Az álhírek jól irányzott vírusként terjednek. Az egyszerű megtévesztésen át a pánikkeltésig igen széles skálán mozognak. Fontos, hogy egy online tartalom esetén vizsgáljuk meg, hogy a cím és a tartalom összhangban van-e, ki a szerző, mikor született az írás (pánik keltés okán időnként felbukkannak évekkel korábbi hírek mondjuk haláleset vagy járvány témakörben ), a képek a szöveghez nem illeszkednek. Ha nagyon hihetetlennek tűnik egy cikk, ellenőrizzük, hogy más oldalakon is megjelenik-e a tartalom. Összességében pedig használjuk a józan eszünket.

Mit értünk a digitális szakadék kifejezés alatt?

A generációk közötti digitális ismerethiányok, készségek közti különbséget jelöli ez a kifejezés. A digitális szakadék azonban a fordított szocializáció (gyerektől tanul a felnőtt) módszereivel csökkenthető. Ha egy felnőtt képes a gyerekétől tanulni az az ő érettségét mutatja és együtt töltött minőségi időnek is számít a tanulás ezen formája, erről sem szabad megfeledkezni.

Manapság már nem a televíziót, hanem a YouTube nevű videós platformot részesítik előnyben a fiatalok. Ön szerint miért van ekkora sikere ennek videó megosztónak?

Az internet hatására felgyorsult a világunk, az azonnaliság idejét éljük. Ha valamit nem kapok meg pár perc alatt, az akkor már nem is érdekel, unalmassá válik. Ez mozgatja a mai fiatalokat. A youtuberek, bloggerek, vloggerek, influencerek által közvetített tartalmak azonban rövidek és olyan stílusban szólnak hozzájuk, ami az ő nyelvük. Aki pedig minőségi tartalmat állít elő és fenntartja a figyelmet az sok követőt tudhat magáénak. Szóval a tiltás helyett, inkább nézzünk bele felnőttként a videósok világába és kérdezzünk a gyerekeinktől, hogy kiket néznek, követnek és miért. Ha pedig a gyerek maga is videós álmokat dédelget, akkor biztonsági kontrollként és támogatóként álljunk mellette, hogy ne keverje saját magát vagy mást egy felvétellel bajba, óvjuk meg őket a negatív élményektől.

Elkerülhető az internetes cyberbullying?

Lassan már 10 éve tartok internetbiztonság témájú foglalkozásokat és a kortárs, internetes bántalmazás (cyberbullying) mindig téma. Sajnos jelenleg Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol nagyon magas az internetes bántalmazások száma. A trollkodástól az éveken át tartó internetes zaklatásig a bántalmazás számos formájával találkoztam már. Az online tér pedig még nagyobb nyilvánosságot ad mindennek. Van olyan, hogy valaki egy foglalkozáson ismeri fel vagy mondja el mindenki előtt, hogy mi történik, történt vele és nagyon jónak tartom, hogy attól, hogy beszélnek róla, már gyógyulnak. Mindig azt mondom, hogyha valakiben egy online helyzet rossz érzéseket kelt azonnal kérjen segítséget egy felnőttől, ne maradjon egyedül ebben a helyzetben, mert ezzel csak még nagyobb sérülések keletkeznek benne. Az internetes bántalmazás minden formája bűncselekmény, ilyen esetekben a rendőrség segítségét kell kérni. Jogi szempontból az internet világára szakosodott ügyvéd segítségét is igénybe lehet venni. De a legfontosabb az, hogy mentsünk el minden online aktivitását (ez egy bírósági ügyben bizonyítékként szolgálhat ), jelentsük az esetet az adott oldalon és a biztonsagosinternet.hu vagy az internethotline.hu weboldalokon. Ne csak technikai, hanem emberi (beszélgetés szülővel, bizalmas családtaggal) és pszichológiai támogatást is vegyünk igénybe (pl. kek-vonal.hu – 116-111-es telefonszámon, éjjel-nappal anonim formában beszélgethetnek a fiatalok segítő felnőttekkel).

Az elkerülés kapcsán pedig mindig gondoljunk arra, hogy azt, amit az online térben készülünk megtenni azt a valóságban is meg tudnánk mondani, mutatni a másiknak. Azaz nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a való élet és a virtuális tér szabályai nem különböznek egymástól.

Van-e jogi szabályozása a cyberbullyingnak? Uniós és magyarországi szabályozása?

Jelenleg Magyarországon az internetes bűncselekmények terén a Polgári és Büntető Törvénykönyvek rendelkezései nyújtanak eligazodást. Pénzbüntetéstől, több éven át tartó börtönbüntetésig az eset összes körülményeit figyelembe véve hoznak ítéletet a bíróságok. Pozitív irányú változásnak tartom, hogy egyre többen kérnek jogi segítséget, ha bajba kerülnek a világhálón. Mindenképp fontos tudatosítani azt a emberekben, hogy a 14. életév betöltésével büntethetővé válunk. A jogi segítségnyújtás mellett azonban fontosnak tartom a mediációs és a resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatás eszközeinek az alkalmazását is. Például nyilvános bocsánatkérés. Az európai jogszabályi környezet nem egységes az interneten elkövetett bűncselekmények kategorizálásában. Van, ahol a meglévő jogszabályokat igazították az online tevékenységekhez vagy új kategóriákat állítottak fel. Például a Skandináv államokban a cyberbullying és a grooming önálló törvényi tényállás. Érdekes, hogy pont a múlt héten jelentette be Lázár János, hogy kezdeményezi a cyberbullying önálló törtvényi tényállássá nyilvánítását. Én magam is kíváncsian várom a fejleményeket.

Mi a véleménye a 13 okom volt című alkotásról?

A sorozatot sajnos nem láttam, de ott van a megnézendők között.  A sorozat alapjául szolgáló könyvem viszont már meg van. Amikor először találkoztam vele az egy nemzetközi meetingen voltam, ahol a spanyol résztvevők arról számoltak be, hogy a 13 okom volt hatására segélyvonalaikon megnövekedett az öngyilkosság témájával foglalkozó hívások száma. Ez nagyon megijesztett. A saját oktatási tapasztalataim alapján, amikor erről kérdeztem a fiatalokat itthon azt a választ kaptam, hogy a filmsorozat segíti őket a bántalmazás felismerésében és a körülmények tisztánlátásában. Nyilván nem mindenkihez jut el ez az üzenet vagy nem így dekódolja, de nagyon örülök, hogy a társművészetekben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az online történések, ami hozzájárul az érzékenyítéshez, a szemléletformáláshoz.

Kiemelt kép: pexels.com