Vajon hogyan lehet gamifikáltan elmesélni egy aktivista mozgalmat, hogy még egy tizenéves is könnyedén megértse? Szükséges a feminizmus irányzatainak ismerete és történelmi fordulópontjainak elemzése? Hol helyezkedik el ma Magyarország az egyenlőtlenségi skálán? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Nagyszerű nők képregény, melynek bemutatóján Detti is részt vett.

A nyílt beszélgetés során szóba kerültek a magyar nők lehetőségei, a helyzetük és a jövőjük, a férfiak részvételének jelentősége ennek a jövőnek a felépítésében. A meghívott vendégek, Munk Veronika (újságíró), Réz Anna (erkölcsfilozófus) és Molnár Kata (fordító) előzőleg megkapták a képregény egy-egy másolatát és elmondták a véleményüket mind a kiadványról, mind annak jelentőségéről a feminizmus szempontjából.

Bár a képregényt leginkább kortárs ifjúsági ismeretterjesztőként tudták kategorizálni, sok helyen tartalmaz letaglózó történeteket, ugyan sajnos az elmúlt két évszázas feministái közül sokan az életükkel fizettek aktivista mivoltukért. Persze, több oldalról közelítették meg már akkor is a nők egyenjogúságát; a „lady-like” vonal híres képviselője, Millicent Garrett Fawcett angol feminista a békésebb, lassabb módszerrel próbált élni, míg a suffragette-mozgalom képviselői erőszakosabb módszerekhez folyamodtak; egyikük, Emily Davison, aki a király lova elé vetette magát, többé nem tért magához. A képregényt a 12-20 éves korosztálynak ajánlják a legtöbb országban, ahol megjelent. Ellenpélda erre Oroszország, ahol 18+ a korhatár, és a példányokat külön lefóliázva árulják. Ez felveti a kérdést, hogy érdemes-e kicsi gyerekeknek hasonló kiadványokat megmutatni; tanulni fognak belőle, vagy csak elültetünk egy negatív gondolatot a fejükben? Réz Anna itt rámutatott a tényre, hogy ő nem számolt a lehetséges diszkriminációval akadémiai pályafutásának kezdete előtt, így az teljesen váratlanul érte. A kiadvány legnagyobb előnye a képregény forma, ami igényes megjelenést, de egyfajta érthető egyszerűséget kölcsönöz a bonyolult témának, így a fiatalabb korosztály számára is fogyaszthatóvá válik.

Munk Veronika többször is kiemelte a bérkülönbség negatív hatásait, ám ennek az okai is megvitatásra kerültek. A bérkülönbség, vagy „pay gap” az összesített bruttó jövedelmekre vonatkozik nemekre lebontva, így a szakadéknak a nők és férfiak keresete között egyik fontos oka lehet a „női-férfi munkák” közti különbség. Legtöbbször ugyanis a „gondoskodó-munkákat” a nők végzik, például az ápolói vagy pedagógiai területeken. Emellett fontos figyelembe venni, hogy a tradicionális család felépítésében a nő az, akinek a családi élettel, a gyerekekről való gondoskodással többet kell foglalkoznia, így a karriert és a családot sokaknak nehéz összeegyeztetni. Itt szóba került, hogy nem csupán társadalmi elvárásról beszélhetünk, de ha a nők nem teszik, más sem fogja elvégezni a hasonló otthoni gondoskodó munkákat. Az állam kivonulása a területről és a férfiak hajlandóságának hiánya került felvetésre, mint lehetséges ok erre a jelenségre. A bérkülönbség az Európai Unióban 17%, Magyarországon 15% és egy 2017-es jelentés szerint nyolcvan év múlva fog eltűnni Magyarországról, mint azt a résztvevők kiemelték.

A világ huszonkét országa vette meg a megjelentetéshez szükséges jogokat, többek között Japán, Törökország, Albánia, Izland, Brazília és Hollandia. Ez okot ad a feltételezésre, hogy van igény hasonló kiadványokra. Bár jogegyenlőség van a világ nagy részén, rengeteg különbség a mai napig fennáll. A meghívottak ötletei alapján Magyarországon a nők válláról a gondoskodási teher levétele az egyik legfontosabb elem, amiben az állam segítsége mellett a férfiak együttműködésére van szükség. A férfiakat nem csak azért kell bevonni a témába, hogy a védelmező szerepet felvegyék, vagy, hogy megértsék a nők helyzetét. Fontos megértenünk, hogy sokan azért ragaszkodnak a férfiasságukhoz, mert nem feltétlenül élik meg a mindennapjaikban a vezető szerepet. Ez a jelenség a nők között is gyakori, így nélkülözhetetlen stabilitást biztosítani az embereknek, hogy ne a nemükön keresztül kelljen meghatározniuk magukat. A Nagyszerű nők című képregény egyszerűen, tömören meséli el a feminizmus történetét és érteti meg akár a fiatalabb korosztállyal is a téma fontosságát. A kiadvány már kapható Magyarországon is, könyvesboltokban, és a Cser Kiadó honlapján.

Képek forrása: Cser Kiadó honlapja