A testvérvárosoknak Magyarországon évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Manapság az ünnepségeket, turistákat és néhány szobrot, emlékművet látunk ebből, de nézzünk mögé, mit is jelent testvérvárosnak lenni?

A testvérvárosok kifejezés leginkább az orosz города-побратимы [fogadott testvérvárosok] szóból származik, míg Európában elterjedtebb twin-towns, azaz ikervárosok, Amerikában pedig sister-cities, azaz nővér/húgvárosok. Ez egyfajta szerződést jelent két, egymástól földrajzilag és általában kultúrálisan is távol álló város között, egymás kölcsönös segítéséről és –amennyire ez lehetséges két objektum esetében- baráti kapcsolatáról. Ezzel természetesen kéz a kézben járnak különböző turisztikai, marketing, illetve áruforgalommal, iparral kapcsolatos szerződések is.

A legelső bejegyzett testvérvárosi kötelék a 836-os évre nyúlik vissza: ekkor fogadtak barátságot a német Paderborn és a francia Le Mans helységek. Később angol és francia városok is előszeretettel kötöttek ilyen szerződéseket, mint tette azt Keighley, Suresnes, Puteaux a 20. század első felében. Az első világháborút követően már „örökbefogadás” is történt: a már említett angol Keighley vette pártfogásba a francia kisvárost, Poix-du-Nord-ot. Talán ez a szerződés lehetett az, ami a második világháborút követően megihletett a hatalmakat, ugyanis ekkor megszületett a Coventry-Sztálingrád-Drezda hármasiker-város. Egyfajta béke és megbocsátás-ajánlat volt ez, tekintve mennyit szenvedett a három város a világégés alatt.

Vajon mennyire befolyásolja az emberek gondolkodását egy, a városvezetők által aláírt szerződés? A testvérvárosok kapcsolatánál mindig is fontos volt, hogy ne csupán papíron maradjon nyoma az összhangnak, hanem kulturálisan is nyitottak legyenek egymásra a települések. Erre szolgáltak a bevezetésben említett kulturális programok, felvonulások és mindenféle látogatások, akár a csereprogramok a városi diákságnak is. Vannak olyan testvérvárosok- köztük egy magyar is- amik egyenes több napos fesztivált szerveznek szeretett „rokonuknak”.

Az ilyen gesztusoknak sokszor kézzel fogható megnyilvánulásai is vannak. A Balaton-parti városban, Keszthelyen például egy iránytűn is megcsodálhatják, milyen messzire nyúlnak el a testvérvárosi kapcsolatok, akár 2200 kilométerre, Törökországba!

Keszthelyhez hasonlóan Budapest is nyolc testvérvárost számlál. Két amerikai várossal is szoros kapcsolatban áll fővárosunk: New York 1991-ben és 1994-ben erősítette meg ezt a viszonyt, jelentős támogatást nyújtva a Vállalkozásfejlesztési Központ indításához. Elméletileg a minden év márciusában tartott Budapest-New York Testvérvárosi Nap hivatott tartani, erősíteni a kapcsolatot- de ne csodálkozzunk, ha ez a rendezvény nem mond semmit, ugyanis a forrás[1] kivételével egy oldal sem emlékezik meg ezekről az eseményekről. Persze az is lehetséges, hogy az amerikai nagykövetségen azért pezsgőt bontanak, csak nem verik nagy dobra.

1994 szeptemberében mindenesetre volt nagy ünneplés: ekkor tartották ugyanis a budapesti Texas hetet, a Forth Worth-el írt márciusi kölcsönös kulturális hetek szerződését követően. Cserébe az amerikai város egy kiállítással mutatta be lakóinak fővárosunkat. Magát a testvérvárosi megállapodást már négy évvel korábban aláírták, ez egyfajta megerősítés volt a városok vezetőségei részéről.

A kulturális kapcsolattartás más testvérvárosi kötelékben is hangsúlyosan jelenik meg. Az izraeli Tel-Aviv képviseletében zenepedagógusok, kórusok, valamint a híres Chameri Színház látogatott el hazánkba, az együttműködésnek köszönhetően pedig magyar kórusok is kiutazhattak. Fővárosunk német testvérvárosa, Frankfurt am Main irodalmi szempontból bizonyult együttműködőnek: védnökséget vállalt a Budapesti Nemzetközi Atlantisz könyvprogram felett, lévén a város a könyvkiadás egyik központjának ad otthont. Mindemellett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nem csupán képviseltette magát, hanem segítő kezet nyújtott mind a szervezésben, mind a lebonyolításban.

Németországban, az Egyesült Államokhoz hasonlóan két testvérvárosunk is van: Frankfurt am Main mellett Berlinnel is szoros az együttműködés, igaz, inkább szakmai, mint kulturális téren. A főváros az Európai Unióhoz való csatlakozás során és azt követően nyújtott segítséget, manapság inkább szemináriumok, továbbképzések formájában. Ezen keretek, bár jóval szorosabb formában – már csak a közös történelemből kiindulva is- jellemzőek a Budapest-Bécs kapcsolatra is, amit rendszeres szakmai tapasztalatcserével ápolnak.

A szemfülesek kiszámolhatták, hogy a beharangozott nyolc testvérvárosból hat került említésre eddig. Végül, de nem utoljára essen szó a portugál Lisszabonról és a Bosznia-Hercegovina sokat szenvedett városáról, Szarajevóról. Az előbbivel inkább kulturális kapcsolatot épített ki fővárosunk, mely később Stasbourg bevonásával háromoldalú szerződéssé vált, így még az EU csatlakozás előtt részt vehettünk városrendező- és szervező programok lebonyolításában. A testvérvárosi kapcsolat egy rendezvénysorozatban is megnyilvánult: Lisszabon 1994-ben Európa kulturális fővárosa lett, Budapest pedig megszervezhette az Európai Kulturális Hónapot. Érdekesség, hogy a Deák téri metróállomáson egy, a Lisszaboni Közlekedési Vállalat által ajándékozott csempe falikép emlékezteti az arra járókat testvérvárosunkra.

A Szarajevóval való együttműködés kissé kilóg a listáról: itt ugyanis fővárosunk részéről történt a segítségnyújtás, jótékony küldemények formájában. A szolidaritásukat más európai városok is kifejezték egy konferencia keretei közt.

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Sister_city
https://ilovebp.blog.hu/2008/05/12/tudtad_e_budapest_testvervarosaihttps://www.google.com/search?q=keszthely+testv%C3%A9rv%C3%A1rosai&client=firefox-b-d&channel=trow&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwix8e7XhPriAhVjw4sKHZ0oBcAQ_AUIESgC&biw=1366&bih=632#imgrc=zanGU2iMgLrizM

[1] https://ilovebp.blog.hu/2008/05/12/tudtad_e_budapest_testvervarosai

Képek forrása: pexels.com