Október 16-án került bemutatásra a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötet. A meghívóban az alábbi leírás volt olvasható: „A Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 tanulmánykötet azon autonóm értelmiségiek elemzése, akiknek a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 „hivatalos” kötetén túli mondanivalójuk van.”
De mi is vezetett odáig, hogy idén két tanulmánykötetet is forgathatunk a kezünkben?

2000 óta tartanak négyévente Magyarországon nagymintás ifjúságkutatást. A felvett adatokhoz az eddigiekben mindig hozzáférhetett a kutatói közösség és dolgozhatott vele. Ez azonban a 2016-os kutatás során megváltozott. Egészen az idei évig nem lehetett hozzáférni az Európai Unió által finanszírozott kutatási adatokhoz, mely azt eredményezte, hogy az adatbázist és az anyagokat csak a „hivatalos” kötetben résztvevők ismerték, ők viszont semmilyen szakmai fórumon nem hozhatták azokat nyilvánosságra.

Ennek okán 22 önálló, autonóm kutató, értelmiségi egy új megvilágításba helyezett ifjúságkutatást készített, melyben olyan pontokat és területeket is vizsgáltak, amik a Magyar Fiatalok a Kárpát Medencében kötetben nem kapott (nem kaphatott) teret.

A Nagy Ádám szerkesztésével fémjelzett tanulmánykötet 13 fejezetben mutatja be a 15-29 év közötti Magyarországon élő fiatalok helyzetét és egy teljes képet próbál adni a jelenlegi környezetükről. A kutatásban olvashatunk többek között az ifjúság demográfiai jellemzőiről, az oktatás helyzetképéről, az állampolgári szocializációról, a mobilitásról, migrációról, valamint a kockázati magatartásról és szexualitásról. Mindegyik fejezet érthetően mutatja be a vizsgált területet, így társadalomtudományi diploma nélkül is megérthetjük laikus olvasóként, hogy milyen tényekre, problémákra hívja fel a figyelmet az adott fejezet szerzője. Továbbá érezhető, amelyet a kötet bevezetőjében is kihangsúlyoz a szerkesztő, hogy autonóm értelmiségiekként semmilyen nyomás és semmilyen keret, cenzúra nem korlátozta a szerzőket a kutatás elkészítése során.

A tanulmánykötet bemutatása után két kutatóval beszélgettem, akik – szerzőtársaikkal együtt – önkéntes alapon, a szakmai precizitást figyelembe véve vettek részt a tanulmány megszületésében.

Fazekas Anna, szociológus, ifjúságkutató a magyar fiatalok életeseményeit, problémáit, valamint a velük kapcsolatos mobilitást és migrációt vizsgálta. Beszélgetésünk során elmondta, hogy az ifjúságot érintő problématípusok közül kiemelkedően magas a kilátástalanság, valamint az anyagi nehézségek. Ezeket követi az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a morális problémák és a munkanélküliség. Külön érdekesség, hogy először az ifjúságkutatások közül, bekerült a problémák közé a fiatalok elvándorlása, amely egyből a hatodik helyre került! Elsősorban a 20-24 évesek között van a legnagyobb mértékben jelen a migrációs potenciál. Fazekas Anna azt is elmondta, hogy a három leggyakoribb ok, amiért a fiatal képes lenne, hosszabb-rövidebb időre elhagyni Magyarországot, az a jobb megélhetés, a tapasztalatszerzés, valamint az itthoni rossz anyagi helyzet.

Az itthon maradást erősítő tényezőket is vizsgálta az adott fejezet. „A leggyakoribb tényezők, melyek az itthon maradást erősítik a fiatalok körében, az emberi kapcsolatokhoz köthetőek. Első helyen van családhoz való ragaszkodás, amelyet a barátok, majd a szülőhely követ. Érdekesség még, hogy amik a félelemhez kapcsolódnak – például félelem a sikertelenségtől, a terrorizmustól vagy éppen az idegen környezettől – a lista aljára kerültek.” – fejtette ki a szociológus kutató.

Monostori Kristóf, szociológus nemzetközi viszonylatban vizsgálta azt, hogy a fiatalok miként látják a világot és hogy mit tartanak a legsúlyosabb problémáknak. A „Global Shapers Annual Survey” 2017. évi kutatásában 186 országból kérdeztek meg fiatalokat, akik immár harmadik éve folyamatosan a klímaváltozást és a környezet pusztulását tekintik a legnagyobb globális problémának. – mondta a szociológus. Ezt követi második helyen a nagymértékű konfliktusok és háborúk, míg harmadik helyen szerepel az egyenlőtlenségi probléma. A kutató kifejtette azt is, hogy ahogyan a magyar fiataloknál is háttérbe szorul a problématípusoknál a migráció, úgy nemzetközi viszonylatban sincs a legégetőbbek témák között. A migrációs áramlat, mint probléma, csupán a tizedik helyre került. Érdekességént emelte még ki, hogy a helyi szintű problémákat vizsgálva a fiatalok a korrupciótól tartanak leginkább és a kutatást kitöltők 47%-a követeli a kormányának elszámoltathatóságát és átláthatóságát.

Figyelemfelkeltő továbbá az, hogy arra a kérdésre, hogy kinek van a legnagyobb felelőssége a világ globális és helyi szintű jobbá tételében, a fiatalok csupán 24%-a válaszolta a kormány szerepvállalását. A megkérdezettek többsége (34%) az individuumot tartja felelősnek ebben a kérdésben! – mondta el Monostori Kristóf.

(A teljes fejezet: Fazekas Anna – Nagy Ádám – Monostori Kristóf: „Bú, baj, bánat messze szalad!” – Életesemények, problémák, mobilitás, migráció)

Az, hogy mi lesz 2020-ban, kik és hogyan fogják elvégezni a kutatást, még nem tudni. Ami biztos, hogy a kutatói réteg felől van igény a szabad, autonóm vizsgálat iránt, míg mi, fiatalok is akkor lennénk a legboldogabbak, ha a jövőben a rólunk készült adatok nem „tűnnének el” évekre. Hiszen a tényeket nem eltakarni, hanem feltárni kell!

Azontúl, hogy a „hivatalos” kötetet is érdemes átlapozni, én mindenkit bíztatok arra, hogy olvasson bele egy-egy fejezetbe és meg fogja érteni, hogy ez nem egy második, hanem egy másik ifjúságkutatás.

A tanulmánykötetben résztvevő kutatók a teljesség igényével: Bene Viktória, Boros László, Bozsó Helga, Csákó Mihály, Csizmadia Zoltán, Diósi Pál, Fazekas Anna, Fekete Mariann, Gregor Anikó, Hajdu Miklós, Iharosi Tamás, Kabai Imre, Kabainé Tóth Klára, Krémer Balázs, Monostori Kristóf, Nagy Ádám, Oross Dániel, Pintye Zsolt, Sik Domonkos, Széll Krisztian, Tibori Tímea, Tóth Péter.

A Margón Kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 itt érhető el.

 

Szerző: Szalóki Viktor