Homérosz híres hőse legalább tizenöt földrajzi helyet érintve tért vissza kalandozásai során hazájába. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mégis milyen utasbiztosítást kötött, hány vízumkérelmet adott le, illetve meg sem említi a szerző a szükséges védőoltások okozta kellemetlenségeket, és hogy mégis mekkora ökológiai lábnyomot hagyott maga után a főhős. Sőt arról sem esik szó, hogy jogilag hogyan oldotta meg a határátlépéseket. Valószínűleg a 21. században nem lett volna ennyire egyszerű a dolga, ugyanis az első Európai Uniós tagállam megállította volna személyes okmányokat kérve, no és akkor vajon mit tudott volna felmutatni?

Talán nem véletlen, hogy Európában a lakosság 3,4 százaléka foglalkozik turizmussal, hiszen egy-egy utazás megtervezésénél mindenre fel kell készülnünk, és rengeteg tényezőt kell figyelembe vennünk, amihez sokszor szükséges a témában jártas szakemberek segítsége.

Fontos tudnunk például, hogy a nem uniós állampolgároknak az Unió területére való belépéskor több feltételnek is meg kell felelniük. Többek között érvényes úti okmánnyal kell rendelkezniük (útlevéllel), illetve vízummal, amennyiben az az adott országban előírt (több mint 100 ilyen állam követeli meg). Ezen kívül a schengeni szabályok- és a nemzeti előírásoknak megfelelően kell eljárniuk, nem beszélve az esetleges kizáró okok fennállásának figyelembe vételéről.

Az 1995-ben létrejött schengeni egyezmény a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését hivatott jogi alapokra fektetni. Huszonnégy országra kiterjedően van hatályban ez a kezdeményezés, többek között sok Európai Uniós tagállamban (köztük Magyarországon is), illetve nem uniós tagállamban. Ám vannak olyan uniós tagországok is, amik kivételt képeznek a felsorolásban (pl. Horvátország, Románia, Bulgária). Azonban mára már nem csak egy kezdeményezésként tartják számon, ugyanis az 1999-es Amszterdami szerződés az EU keretein belülre emelte. Egyik fontos kitétele, hogy nem kell személyt igazoló okmányt felmutatni a belső, Schengeni- térséghez tartozó tagállamok határain való átlépéskor. A repülőterekre speciális szabályok vonatkoznak, hiszen sokszor ezek egyben külső határként is funkcionálnak.

Vízumkérdésben általánosságban különbözőek a tagállamok, de a schengeni tagországokban vízum is egységessé vált, és a részes államok mindegyikében érvényes, de csak három hónapnál kevesebb tartózkodást tesz lehetővé. Ugyanis a vízumok egyik fontos kritériuma, hogy figyelembe veszi a külhonban való tartózkodás esetleges idejét, célját, jogcímét, azaz ennek megfelelőlen differenciált típusai léteznek. Például három hónapnál hosszabb idejű tartózkodás idején, az utazók kötelesek az adott ország határállomásán vagy valamely rendőri hivatalon egy úgynevezett vízumhoz kapcsolódó „belépési nyilatkozatot” bemutatni, a megérkezéstől számított három napon belül. Ezek a vízumok a tagállamok belső joghatósága alatt állnak, míg a rövidebb tartózkodási időre vonatkozóak, a schengeni rendelkezések közös feltételrendszernek eleget téve, illetve csak is az érvényes tartózkodási engedély birtokában igényelhetőek. Rendkívül fontos az globálisan kiterjesztett idegrendészeti okmányok egységesítése, az adatcsere, és az információáramlás problémamentes megvalósulásához. A szakemberek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy célszerű fénymásolatot készítenünk a legfontosabb személyi okmányainkról.

Miután kiválasztottuk úticélunkat érdemes ellátogatnunk a https://konzuliszolgalat.kormany.hu/ oldalára, ahol is az „utazási tanácsok országonként” fülnél tagállamnak megfelelően kapunk részletes tájékoztatást az útunkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ha mondjuk, Afrikán belül Algériába tervezünk nyaralni menni, a honlap segítségével az aktuális politikai helyzettől kezdve, a jelenlegi biztonsági állapotokon keresztül egészen a beutazási, tartózkodási feltételekig informálódhatunk. Ha maradunk az imént említett példaúticélnál, akkor könnyűszerrel leolvashatjuk, hogy az odautazáshoz 3 hónapos érvényességgel rendelkező magánútlevél mellett, vízumkérelem benyújtása is szükséges, melyben a nagykövetség illetékes.

Az oldal felhívja figyelmünket a teljes körű utas- és baleset-biztosítás megkötésére. Mikor biztosítást kötünk, három nagyon fontos szempontot kell mérlegelnünk: egyrészt a betegség, baleset, és poggyászkar esetén járó biztosítási összeget, magának a biztosításnak a díját, illetve, hogy a biztosítás mellé, milyen segítséget nyújtó szolgáltatást kínálnak. Az európai egészségbiztosítási kártya csak alapszintű egészségügyi ellátásra jogosítja az itthon társadalombiztosításra rendelkezőket. Részletes tájékoztatót a következő weboldalon találunk: http://www.oep.hu/.

Ha az úticélunkról már minden fontos információmorzsát magunkba szippantottunk érdemes az odajutásunkat a lehető legprecízebb módon megtervezni lehetőleg úgy, hogy az ökológiai lábnyomunk minél kisebb értéket mutasson. Az ökológiai lábnyom egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy egy embernek a bolygónk mekkora területére van szüksége az életmódja fenntartásához, tehát segítségével megállapíthatjuk, milyen mértékben terheljük a környezetünket. Nem árt észben tartanunk, hogy minél távolabbi úticélt választunk annál nagyobb lesz az ökológiai lábnyomunk. A repülőgép a leggyorsabb módja a távolságok lefaragásának. De figyelembe vettük mondjuk, a be-és kicsekkolással töltött perceket a menetidő mellett? Úgy tartják, hogy a vonatozás azonban nagyjából hatod akkora környezetterhelést jelent, mint a repülés.

Szálláshelyünk kiválasztásánál, ha csupán a kereskedelmi szférába tartozó létesítményekben gondolkodunk, legalább tíz típusa közül válogathatunk. Osztályokba való sorolásuk attól függően változik, hogy felszereltségük és kínált szolgálatásaik, illetve úgynevezett fakultatív szolgáltatásaik egy meghatározott pontrendszerben milyen magas értékeket zsebelnek be. Szállás keresés esetén tanácsos a következő alkalmazást igénybe vennünk https://www.airbnb.hu/. Tehát, ha lehetőségeink engedik azt a szállást választani, amely elhelyezkedését és kialakítását tekintve leginkább illeszkedik a helyi élővilág és közösség életébe, máris rengeteget tettünk Földünk védelmében.

Ha mindezen túljutottunk, már csak a bőröndünkbe kell gyorsan gazdaságos kialakítást létrehozva becsomagolnunk az útikönyvünket, szótárunkat, napszemüvegünket, kalapunkat, fényképezőgépünket, időjárásnak és éghajlati viszonyoknak megfelelő ruházatunkat és lelkiekben is felkészülnünk arra a bizonyos áhított útra. Ugye milyen pofonegyszerű?

Kiemelt kép: pexels.com